Kidobott kölykök – miért nem elég megmenteni őket?

Rengeteg horror sztorit lehet olvasni arról, hogy különböző állatvédő szervezetekhez honnan és milyen állapotban kerülnek be kölykök. Sajnos az emberi kreativitás ilyenkor igazán nem ismer határokat. Állatvédők rendszeresen belefutnak abba is, hogy bár az internet népe kígyót-békát hord rájuk, amíg el nem hoznak egy utcán kóborló, árokba dobott vagy rossz körülmények között tartott kutyát, a kutya bekerülése után már ugyanezek az emberek semmilyen segítséget nem nyújtanak. Pedig ilyenkor lenne igazán szükség mindenféle támogatásra, hiszen például bekerült kölykök esetében nem csak az állatorvosi számla kifizetése okozhat problémát… 

… ugyanis a kölyök előélete olykor a megfelelő fejlődés útjába állhat és bármennyire szeretnénk, egyes esetekben a csoda elmaradhat, mivel  bizonyos élményeket és az agy működésében bekövetkezett változásokat nem minden esetben lehet teljesen kiradírozni.

Kidobott kölykök - hozott problémák

Miért nem elég megmenteni őket?

Képzeld el, hogy egy vemhes anyakutyát éveken keresztül láncon tartottak, egy hordó volt a menedéke és moslékot evett. Amikor megszülte a kölyköket, a tulajdonos zsákba csomagolta őket, amit egy forgalmas út melletti árokba dobott. Innen szerencsére hamar kimentették a kis szőrgombócokat és először menhelyre, majd ideiglenes befogadókhoz kerültek. Nagyon szépen fejlődtek, játékosak és fotogének voltak, ezért hamar örökbe is fogadták őket. Néhány hónappal ezután viszont a gazdik különböző problémákra kezdtek el panaszkodni a menhely vezetőségének, és vissza akarták vinni a kamaszokat, mert: minden neszre összerezzentek, maguk alá is pisiltek vagy éppen megtámadták az idegen embereket. Mi történhetett?

Abban egyetérthetünk, hogy ezek a kölykök messze nem ideális csomaggal indították az életüket, ami miatt előbb-utóbb adódhat némi gubanc. Ennek megértéséhez először is beszélnünk kell a stresszről, mivel a kutyák egyes életszakaszokban sokkal érzékenyebben reagálhatnak rá.

Mi számít stressznek?

A stressz testünk egy változásra adott reakciója. Ezt a változást hívjuk stresszornak, amely lehet valós vagy képzelt. Például ha Buksi fél az idegenektől, ők bár nem akarják bántani, közeledésükre Buksi vagy megugatja őket vagy azonnal a ház legtávolabbi pontjába menekül. Mi kívülről hiába mondjuk azt, hogy de hát Buksi, nincs itt semmi baj, mert számára ezek az idegenek valós stresszorok. Ilyenkor nem az a megoldás, hogy a kedves idegenek kézből adjanak enni a kutyának vagy addig simogassák a sarokba nyomva, amíg Buksi meg nem változtatja a hozzáállását. 

Tehát mindig az a fontos, hogy az egyén, azaz egy adott kutya számára mi számít stresszornak!

Egyébként bár sokszor okoljuk a stresszt, mint az ún. problémás viselkedéseket kiváltó tényezőt, de önmagában a stressz nem egy rossz dolog, hiszen segít a testnek alkalmazkodni és megbirkózni a változásokkal. A probléma ott kezdődik, amikor egymást érik a különböző stresszhatások és a kutya nem képes őket feldolgozni. 

A fentebb említett példánál az anyakutya vélhetőleg már vemhesség során is túl sok stresszt élt át, ami így nagyban befolyásolta a kölykök későbbi viselkedését. Amikor a kölykök olyan környezetben látnak napvilágot és szocializálódnak, ahol folyamatosan stresszes szituációkat kell megoldaniuk, akkor nehezen tudnak megbirkózni és alkalmazkodni egy olyan helyhez, ahol minden rendben van.

Akut stressz vs. krónikus stressz

Akkor beszélünk akut stresszről, ha a stresszhatás rövid ideig áll fenn (másodpercek-néhány perc), mint például amikor a kutya meghall egy ijesztő hangot. Ezzel a típusú stresszel a kutyák többnyire jól meg tudnak birkózni, bár egy kutyatámadás esetén akár hosszan tartó viselkedésbeli hatásra is számíthatunk (pl. reaktivitás).

Akkor beszélünk krónikus stresszről, ha egy állat ismétlődő stresszhatásokat tapasztal viszonylag szoros egymásutánban és ez az állapot fennáll hetekig vagy még annál is tovább. Ez több szempontból is negatívan befolyásolhatja az egyedet: agresszió, legyengült immunrendszer, memóriazavarok, alvásproblémák, rövidebb élettartam, stb.

Fontos említést tenni még három kategóriáról: jó, elviselhető és káros stressz.

• Jó stressznek számítanak azok a változások, amelyek úgynevezett egészséges kihívások elé állítják az egyedet és pozitív kimenetellel zárulnak, mint amikor megtanítod [a~102~agility] során a kúszóba bemenni a kutyát.

• Elviselhető stressz esetén bár maga az élmény negatív, de a gondozó segítségével a kutya képes megbirkózni vele. Menhelyről városba örökbefogadott kutyák esetében tapasztalható a #mindentőlisfélek reakció, ezért náluk kifejezetten fontos arra törekedni, hogy egy kevésbé ingergazdag helyen sétáljanak eleinte. Ennek köszönhetően a kutya fokozatosan szokja meg az ingereket, miközben a gondozó támogatja ebben (előre begyakorolt, ismert játékokkal, feladatokkal).

• Káros stressznek minősülnek azok az események, amelyeknél határozottan rossz dolgok történnek az egyeddel, és képtelen velük megbirkózni. Itt olyan kutyákra kell elsősorban gondolni, akiket megkötve vagy kennelben tartanak, tehát nincs lehetőségük a természetes viselkedéseiket gyakorolni, így pedig nincs mi segítsen nekik megbirkózni a stressz okozta negatív hatásokkal.

Itt ki szeretném emelni, hogy bár tartósan megkötni kutyát már tilos Magyarországon, mégsem tapasztalható itthon szinte semmilyen változás, hiszen a hatóságok rengeteg kiskaput hagytak a felelőtlen kutyatartóknak. A megkötés és láncon tartás során azonban a kutyák olyan mértékű stresszt élhetnek át, ami utána hatással lehet egy ilyen körülmények között élő anyakutya kölykeire is, arról nem beszélve, hogy egy tartósan (akár kölyökkortól) láncon vagy kennelben tartott kutya sok esetben mutat abnormális (másnéven repetitív, sztereotip) viselkedést vagy viselkedéseket, amiből kihozni őket nem mindig lehetséges. Erről a témáról részletesebben itt olvashatsz. 

8-12 hetes kornál hamarabb elszakított kölykök

Nem csak az számít, hogy milyen környezeteben cseperednek a kölykök, de az is, hogy mikor szakítják el őket az anyjuktól. Zsákba csomagolva nem csak újszülött kölyköket, de néhány hetes szőrgombolyagokat is lehet találni, akik jó esetben átrágják magukat. 

A biztonság az egyik legfontosabb építőkockája annak, hogy egy kutya életében egyensúly alakuljon ki. Miután megszületik egy kölyök, szüksége van az anyjára, hogy biztonságban lehessen: nem csak fizikailag, de érzelmileg is. Az emésztőrendszerben megtelepedő egészséges baktériumok esetében is fontos szerepet játszik az, ahogyan és amilyen környezetbe születik egy kölyök, vagy ahogyan nyalogatja az anyukája és a kapcsolatuk milyensége. Tehát ha a kölyköket sokkal hamarabb választják el az anyjuktól, akkor nem csak a biztonságot veszítik el, de ezeket az egészséges bacikat sem kapják meg. Felnőttként pedig ez jelentkezhet például [a~35~eleségallergiában] is.

Magyarország továbbra is a szaporítók egyik fellegvára és sajnos nem ritkán adnak el 3-5 hetes kölyköket, akik nem csak hogy rossz tartási körülmények között cseperedtek, de a szüleik is komoly egészségügyi problémákkal küzdöttek. Szaporítóktól vásárolt kölykök pedig sajnos nagyobb eséllyel mutatnak agresszióval vagy szeparációval kapcsolatos problémákat is. További nehézséget okoz az, hogy a szülők és így a kölykök is többnyire elkülönített és ingerszegény helyen élnek, ami később eredményezhet érzelmi instabilitást vagy hatással lehet a kutya tanulási képességeire is akár. 

Örökbefogadók felkészítése

Kutatásokból tudjuk, hogy a korai fejlődési szakaszban történő stresszhatások gyakran serdülőkorban mutatkoznak meg, ami egészen felnőttkorig kitarthat. Örökbefogadásnál azt érdemes figyelembe venni, hogy ha kiválasztáskor még úgy is tűnik, hogy viselkedés szempontjából minden rendben, későbbi szakaszban felmerülhetnek nehézségek. Ha egy örökbefogadó ezzel és a megoldási lehetőségekkel tisztában van, akkor az első jeleknél kétségbeesés helyett tudni fogja, pontosan mitévő legyen és kihez forduljon segítségért. Így nem csak a problémák súlyosbodását lehet megelőzni, de sok esetben azt is, hogy a kutya újra [a~150~menhelyre] vagy gyepmesteri telepre kerüljön. Ez hosszútávon mind az állatvédelmet, mind a kutyák & emberek jólétét szolgálja!

Érdemes arra is felkészülni, hogy ezek a kölyökkori élmények befolyásolhatják egy [a~42~idős kutya] stresszel való megküzdési mechanizmusait is, mely megnyilvánulhat generalizált szorongásos zavarban például. Szerencsére már több metódus is létezik arra, hogy szépkorú kutyáinknak is segíthessünk ilyenkor.

Mit tehetsz?

Bár teljesen kiradírozni és semmissé tenni nem tudjuk a születés előtt, közben és utána történteket, rengeteg módon segíthetünk mind kutyáknak és gondozóiknak, hogy a lehető legjobbat hozzák ki közös életükből.

Állatvédelmi önkéntesként próbálj meg minél hamarabb ideiglenes befogadót keresni a talált kölyköknek, hiszen nagyon fontos, hogy érdekes és stimuláló környezetben szocializálódjanak, ami egyszerre kiszámíthatóságot és következetességet is biztosít, így csökkenthetőek vagy menedzselhetőek a kamaszkorban megjelenő problémák.  Ha nincsenek ideiglenes befogadók, akkor a menhely egy minél csendesebb és nyugodtabb zugában helyezzétek el a kölyköket, ahol napi szinten próbáljatok meg környezetgazdagító elemekkel segíteni nekik. Így csökkenthető a szorongás, bizonyos esetekben pedig visszafordíthatóak az anyától való elszeparálás hatásai és még az abnormális viselkedéseket is képes orvosolni. Menhelyi környezetgazdagításra példákat itt és itt láthattok.

Mivel az alapítvány egyik célja edukáción keresztül segíteni az állatvédők munkáját, ezért most ősszel indítunk egy képzést ideiglenes befogadóknak, mely részleteiről itt olvashatsz bővebben (menhelyi önkénteseknek ingyenes).

Örökbefogadóként prioritást élvez a reziliencia szint fejlesztése, hiszen ezáltal képes lehet a kutya egyre jobban megbirkózni az őt ért stresszhatásokkal. Erről bővebben itt olvashatsz. Kamaszoknál fontos észben tartani, hogy ebben a korban a frontális lebeny még fejlődésben van, ezért a fiatal kutyák kontrollja a saját viselkedésük felett még nem alakult ki teljesen. Ez könnyen összekeverhető az engedetlenséggel, pedig szó sincs ilyesmiről! 

Mind menhelyi önkénteseknek, mind örökbefogadóknak segítség lehet a ,,Fogadj örökbe" ingyenesen letölthető zsebkönyv.

Rengeteg kutya sorsát volt szerencsém végigkísérni egészen a kiemelés pillanatától az örökbefogadásig. Úgy gondolom, hogy az etikus mentés és örökbeadás szerves része az, hogy mind az állatvédelmi önkéntesek, mind a leendő örökbefogadók is tisztában legyenek azokkal a nehézségekkel, amelyeket egy-egy rossz körülmények közül kiemelt kutya batyuja hordozhat. Nagyon szép dolog egy ilyen kutya mancsát végig fogni és segíteni neki beilleszkedni az új környezetébe, de ez egy nehéz folyamat és nem hibáztathatunk senkit azért, ha ezt a batyut nem akarja magára venni. Ugyanakkor szerencsére egy olyan korban élünk, amikor az internetnek köszönhetően már mindenki számára elérhetőek a modern és humánus kutyatanítási módszerek, amelyekkel ezeknek a batyus kölyköknek és örökbefogadóiknak is minőségi segítséget tudunk nyújtani. 

Fogjuk meg egymás kezét és segítsünk azoknak, akik a zsákba kötött kölyköket megmentik, és azoknak is, akik őket később örökbefogadják!

Felhasznált irodalom: 

Batson, A. (2021.) Stress in Dogs: Why Worry? [Webinárium]. Animal Magic Dog Training Academy.

Hekman, J. (2021). How a mother’s stress can influence unborn puppies. Whole Dog Journal. https://www.whole-dog-journal.com/puppies/puppy-health/how-a-mothers-stress-can-influence-unborn-puppies/

Luescher A. U. (2015). Canine and Feline Behavior for Veterinary Technicians and Nurses. J. K. Shaw, & D. Martin (Eds.), Canine behavior and development (pp. 30-50). John Wiley & Sons, Inc.

Murphy, K. (2022.) The Brain & Behavior through life stages: Puppyhood. [Webinárium]. Behavior Vets.

Murphy, K. (2022.) The Brain & Behavior through life stages: Senior. [Webinárium]. Behavior Vets.

Spaulding, K. (2022). The Stress Factor in Dogs: Unlocking Resiliency and Enhancing Well-Being. Dogwise Publishing.