Mit ne ronts el, ha új kutya érkezik a családba
Simone K. kutyakiképző egyik blog bejegyzésében remekül megfogalmazza mire figyelj, ha új kutya érkezik a családba.
Lukács Gabriella
Nem egyenes haza mentek
Legyen új kedvenced kölyök vagy felnőtt, sokkoló lehet neki a váltás. Gondolj bele milyen stressz számára, hogy kiszakítják a megszokott környezetéből és idegenek magukkal viszik. Nem ismer még téged, nem tudja mi történik vele. Az utolsó amire vágyik, hogy haza felé még beugorjatok az állateledel boltba, vagy a szüleidhez vagy a legjobb barátodhoz. Menjetek egyenesen haza, mutasd meg neki a helyét és a tálját és hagyd kicsit pihenni. A legjobb, ha néhány napig mérsékelt ingereknek van csak kitéve és hagysz neki időt feloldódni kicsit. Amíg nem érzi magát biztonságban addig látogatókat se fogadjatok. Elég neki megismerkednie elsőre azokkal, akivel/akikkel együtt fog élni.
Első napokban elengedni pórázról a kutyát
Amíg nincs meg a kötődés és némi bizalom közted és új kutyusod között addig veszélyes lehet elengedni. Amennyiben korábban kóbor kutya volt úgy lehet, hogy még benne van a függetlenség és szabadság utáni vágy és elmenekül tőled. Ha pedig még kölyök vagy traumatizált akkor lehetséges, hogy megijed valamitől és még nem nálad keresi a biztonságot, hanem kifut a világból.
Túl korán összeengedni más kutyákkal
Felnőtt kutya esetén: Simone K. kutyakiképző szerint 1-3 hónap is lehet, míg örökbefogadott kutyád annyira feloldódik melletted, hogy megmutassa valódi arcát. Ne csak a jó tulajdonságait. Eddigre remélhetőleg kialakul a kötődés és a bizalom köztetek és egy esetleges konfliktus elkerülhetővé válik kutyád és fajtársai között. Amennyiben pár nap után összeengeded idegen kutyákkal úgy egy összekapásból nagyobb baj is lehet. Nem tudod majd kontrollálni kutyádat, és ha közbe avatkoznál, akár ellened is irányulhat az agressziója. Időbe telik kiépíteni azt a fajta bizalmat mikor a kutyád elhiszi ura vagy a helyzetnek és átadhatja neked az irányítást és egy esetleges kellemetlen helyzet megoldását.
Kölyökkutya esetén: Simone ezt is nagyon találóan megfogalmazta.
Kezdetben csak egy-egy megbízható nyugodt, kiegyensúlyozott kutyával ismertesd össze. Akik biztosan nem fogják bánta, se túl durván játszani vele, se túl erélyesen helyre rakni.
Túl imádás, engedékenység
Ha cuki kölyök akkor azért, ha sokat megélt nehéz múltú felnőtt akkor azért, de hajlamosak vagyunk mindent elnézni és agyonszeretgetni az új jövevényt. Ilyen az emberi természet. Szeretnénk, ha szeretne és otthonosan érezné magát. Csakhogy a szeretet mellett nekik egyértelműen követhető szabályokra is szükségük van ahhoz, hogy kényelmesen érezhessék magukat. Ha az egyik családtag ezt várja el tőle, a másik pedig valami teljesen mást attól frusztrálttá válik, mert nem tudja mit kell tennie. Arról nem is beszélve, hány későbbi problémát spórolunk meg, ha első naptól következetesek vagyunk vele szemben.
Későn kezdett nevelés
Ahogyan a gyerek nevelését sem akkor kell elkezdeni, mikor már viselkedési problémákat mutat az oviban, hanem azt megelőzendően első pillanattól, úgy a kutyát is első naptól következetesen és szeretettel kell tanítani, hogy tudjon majd boldogulni a világban. Sokan csak akkor kezdenek el a kutya tanításával foglalkozni mikor már valami baj van. Vagy éppen sok baj van! Bajok, amik ki sem alakultak volna, ha az 1. naptól oda figyeltünk volna. Simone úgy fogalmaz, hogy a kutyakiképzés olyan, mint a biztosítás, még azelőtt van rá szükség, hogy baj lesz.
Némi tudatossággal és oda figyeléssel, tökéletes kutyát nevelhetünk, akivel nem stressz forrás lesz a séta, hanem élmény. És nem bonyolítója lesz az életünknek, hanem színesíti azt! Mindazonáltal soha nem késő megnevelni kedvencünket, éppen csak egyre nehezebb lesz.