A border colliek legyőzték a vérebeket a szimatolás terén

A vérebek, amik elvileg arról kapták a nevüket, hogy kiemelkedően jó a szimatuk alul maradtak a szimat feladatban. Igaz azonban, hogy nem az ő ’fő profiljukban’ vizsgálták a fajtákat. A vérebek legnagyobb tehetsége ugyanis a kihűlt nyom követése, ami már más kutyáknak nehézséget okozna. A kutatás során pedig csupán jutalomfalatot kellett keresni.

A kutatók juhász, vadász és kopók szaglási képességét vizsgálták. Több, mint 500 kutya részvételével.

Szempont volt még a kutyák személyisége és képzettségi szintje.

A kísérlet kutya szemmel igen szórakoztató volt. Egy cserépsor egyik eleme alá rejtettek jutit és mindenféle elő képzés nélkül kellett megtalálják a finom falatot.

„Az eredmények azt mutatták, hogy a funkcionális kategóriák szerinti fajtacsoportok között nem volt különbség a sikerességben, viszont az egyes fajták teljesítménye jelentősen eltért egymástól. Ez arra utal, hogy a szaglási képességet inkább a fajtaspecifikus tulajdonságok befolyásolják, mint a tágabb fajtacsoportok jellemzői” – mondta Salamon Attila, az ELTE NAP Szaglás Kutatócsoportjának kutatója, a tanulmány első szerzője.

A border colliek jobban teljesítettek, mint a goldenek, a vizslák, a basset houndok és a vérebek.

A leggyorsabban szimatolók a beaglek voltak. Ők hamarabb megtalálták a finomságot, mint a borderek.

Más érdekesség is kiderült.

„A magasabb szinten képzett kutyák nem teljesítettek jobban, sőt, meglepő módon lassabban találták meg a jutalomfalatot a feladat során. Ennek hátterében az állhat, hogy a magasan képzett kutyák számára ez a játék túl egyszerűnek tűnhetett, keresték benne a feladatot, így elbizonytalanodtak a keresés során. Pont, mint ahogy a hallgatók is sokszor lefagynak a legegyszerűbb kérdésnél egy bonyolult vizsgán. A kutyák személyisége is szerepet játszott a sikerben: azok amelyeket a gazdák fogékonyabbnak találtak általában a tréningre, fajtától függetlenül jobban teljesítettek.”-olvashatjuk az ELTE honlapján.

„Kimutattuk, hogy a kutyák “orrjóságán” kívül milyen genetikai és környezeti tényezők lehetnek hatással a sikerességükre még egy ilyen egyszerű feladatban is. Eredményeink segíthetnek ezen tényezők szerepének jobb megértésében, a Természetes Keresési Feladat pedig segítséget nyújthat fiatal, tapasztalatlan kutyák szaglással kapcsolatos feladatokra történő kiválasztásához.” – összegezte Gácsi Márta, a kutatás vezetője.