A kutya agyműködésének optimalizálása etetéssel

Amikor valakinek kutyája lesz nyilván azzal a szándékkal veszi magához az ebet, hogy belőle faragja a legszebb, legjobb, leghűségesebb, legokosabb társat a világon. Az első hárommal általában rendben is haladnak a dolgok, de a legokosabb kérdéses lehet. Ebben a kutyával való foglalkozás minősége, a ráfordított idő, a kutya életkora (és kevésbé a fajtája), a velünk egy hullámhosszon lévő tréner segítsége épp úgy közre játszik, mint a kutya táplálása.

Bármilyen hihetetlen, de van összefüggés az intelligencia, a tudás megszerzése és megtartása valamint a táplálkozás között. Nem tudom, hogy ez jó, vagy rossz hír e, de az embereknél is így van.

Az IQ fogalma a mai napig igen vitatott, de amiben egységes konszenzus van ezzel kapcsolatban, hogy a kognitív képességek szintjének meghatározására használják. Kutyáknál, kognitív képességek például a figyelem, a tanulás, az emlékezés, a problémamegoldás, a döntés, a térbeli tájékozódás, stb. Igaz, ezt ebeknél sokkal ritkábban mérik IQ teszttel. A kognitív képességek a genetikai és környezeti tényezők együttesének az eredménye.

A kutatások igazolják, hogy környezeti tényezők közül a táplálkozás / táplálás nagyon is meghatározó faktor. 

A mikronutriensek közül az oxigén szállításban fontos vas szerepe kiemelkedő a megfelelő kognitív funkciókhoz. A makronutriensek esetében egyes aminosavak, pl. a tirozin lehet kulcsfontosságú, amely a dopamin és a noradrenalin nevű mondjuk így „agyi hormonok” előnyaga. Kiderítették azt is, hogy a valaha szoptatott gyermekek IQ-ja magasabb, mely valószínűsíthetően az anyatejből származó hosszú láncú többszörösen telítetlen zsírsavak bevitelének köszönhető. Sőt további vizsgálatok során azt találták, hogy pozitív összefüggés mutatható ki a szoptatás időtartalma és az IQ között. 

Kutyára fordítva ezek annyit jelentenek, hogy a kölyök és fiatal kutyáknak, sőt már a vemhes szukáknak is érdemes vasban, tirozinban, hosszú láncú többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag ételt adni, és a leválasztást hagyni a maga természetes folyamatában megtörténni. Nem szabad kényszer elválasztani a kiskutyákat az anyakutyától.

A kutya agyműködésének optimalizálása etetéssel 

Megfelelő etetés és csiribi-csiribá mostantól okos a kutya?!

Az okosság és az intelligencia ugye két különböző dolog. Nyilván azért van összefüggés köztük.  Az okoskutya-táplálás alapvető pillére, hogy az agy jól működjön. Ehhez kell biztosítani a legoptimálisabb körülményeket a táplálás esetén is. Sajnos az agyműködés fokozására nincsenek olyan egyértelműen hatásos szerek, mint amilyenek vannak mondjuk a testépítésben az étrendkiegészítők között. Azonban itt is megfigyelhetők tendenciák, amik hosszú távon segítik a tanulási folyamatot.

Az agy működéséhez szükséges energiát két dolog adja a keton testek és a glükóz. Ezek tudnak a szűrőn, az úgynevezett vér-agy gáton átjutni. Ketontestek a zsiradékok bomlásakor keletkeznek tized mg mennyiségben. Ez elég is, hiszen az agyunk főleg a szénhidrátokra építi az energiaháztartását. Azonban itt van egy óriási, eget rengető különbség a gazdi és a kutya között.

Mindenki tudja, hogy ha felelt, vizsgázott, munkahelyi felvételi beszélgetésre ment, akkor jólesett egy kis édesség az esemény előtt, vagy közben. Ez segített az agyának jól működni, és pszichésen is megnyugtatóan hatott. Főleg a csoki, a szerotonin nevű boldogsághormon miatt. És itt a nagy különbség a kutyánál és az embernél. Kutyának nem szabad édességet, pláné nem csokit adni. Az ő cukorháztartásuk sokkal labilisabb és a cukor adása egy nagyon gyors vércukoremelkedést okoz, amely hirtelen fokozott inzulintermelést vált ki. Ez nagyon gyorsan eltünteti a cukrot a vérből, de utána a többlet hormon alacsony vércukorszintet, hipoglikémiát okoz nagyon súlyos tünetekkel (pl.: szomjúság, szédülés, bizonytalan járás, lihegés, zavarodottság, stb). Szélsőséges esetben ez akár eszméletvesztéshez, kómához is vezethet a kutya esetében. A csokoládé teobrominja meg egyszerűen mérgező a barátunk számára. A kutya agya a szénhidrátokhoz a szép lassan, a lebontott keményítőből, a raktározott glikogénből jut. Ezért fontos, hogy a tápláléka arányosan tartalmazzon keményítőben gazdag alapanyagokat is: rizs, tészta, kenyér, egyéb gabonafélék, édesburgonya, szárazhüvelyes, zöldségek.

Ezen kívül vannak olyan nutriensek amelyek közvetve segítik az idegsejtek működését, védelmét, az ingerületek továbbítását, az idegsejtek közötti kapcsolatok megerősítését. Ilyenek például az antioxidánsok, amelyek a sárga, zöld, narancssárga színű zöldségekben, piros, lila, kék színű gyümölcsökben vannak. A K-vitamin szükséges a szvingolipidek termelődéséhez, amely elsősorban az agyban található. A cink, a réz, a vas ellátottság befolyásolja az ingerületátvitelt. A magnéziumról kimutatták, hogy a rövid távú memóriához elengedhetetlen ásványi anyag. Az olajos magvakban található E-vitaminok késleltetik az olyan agyi degeneratív betegségek megjelenését, mint pl. a demencia, Alzheimer kór. A tojásban lévő kolin az acetilkolin képződésén keresztül segíti a memóriafolyamatokat. 

A sort még sok aprósággal lehetne folytatni, de a végső következtetést már most levonhatjuk, ami szerint a legjobb a kutya számára a kiegyensúlyozott, vegyes táplálás.