Életre keltett ősfarkasok

Ahhoz, hogy megértsük miért és hogyan klónoztak a közelmúltban óriás ősfarkasokat kicsit vissza kell mennünk az időben. Ugyanis a különböző állatok klónozása nem, hogy nem új keletű, de ma már saját kutyádat is klónoztathatod. Igaz nem kevés pénzért. És igaz, hogy nem biztos, hogy elégedett leszel az eredménnyel.

2005. Az első klón kutya

A Seoul National University egyik munkatársa Woo Suk Hwang professzor klónozott először sikeresen egy kutyát. Snuppyt! Snuppy neve egy szóösszetételből jött létre a Seoul National University és a puppy szóból. Snuppy egy afgán agár volt!

Kép forrása:Time.com

Azonban a klónozás világában nem minden szivárvány és csillámpor! Woo Suk Hwang professzor hírhedt etikátlan módszereiről, melyek a humán klónozásai folytán napvilágra kerültek. Egyidő után így már nem dolgozhatott humán területen. ÉS mi az, amit kevésbé szigorúan ellenőriznek, mint a humán kutatásokat? Az állatkísérleteket. Így a professzor váltott a kutyákra. ÉS létre hozta a Sooam nevű cégét, ami kutya klónozásra specializálódott. Ezzel egyhatalmas célcsoportot célozva meg a gyászoló gazdikat.

Koreában mára több ezer háziállatot klónoztak. Kezdetben egy kutya klónozása még nagyjából 100.000,- dollárba került náluk. 2015-ben a Viagen amerikai cég személyében konkurenciája lett a Sooam-nak, náluk már csupán 50.000,- dollár egy kutya, 25.000,- dollár egy macska klónozás. 

A folyamat

Amennyiben valaki úgy dönt szüksége van kedvence klónjára a következő fog történni. Az állat sejtjeiből kinyerik az örökítőanyagot, a donor állat petesejtjéből pedig a sejtmagot és a petesejtbe beültetik a kinyert örökítőanyagot. Ezután egy elektromos vagy kémiai impulzussal kiváltják a megtermékenyítést. Amennyiben sikeresen létrejön a megtermékenyítés, akkor a megtermékenyített petesejtet beültetik egy anyaállatba.

Etikai problémák

A folyamat során több anyaállatba is beültetnek megtermékenyített petesejteket. Ezek az állatok laboratóriumi körülmények között élnek. Tehát nem családban, hanem egy laboratórium ketrecében. Elképzelhető milyen körülmények között, mikor az emberekkel végzett beavatkozások is hírhedten etikátlanok voltak a professzornál. Tehát több anyaállatnak kell kísérleti nyúlként élnie, ahhoz, hogy sikerüljön egy klónt létrehozni.

A cég nem árulja el, egy anyaállatba hány embrió kerül beültetésre. Ahogyan azt sem honnan szerzik a petesejteket. Hogy, hogy tartják az állatokat, azt se az amerikai, se a koreai cég nem árulja el.

A béranyákat az amerikai cég tenyésztőktől szerzi be, de a koreai például húsfarmokról származó kutyákat vesz… Felmerül a kérdés hány állatnak kel szenvednie azért, hogy egy gazdi kapjon egy klónt, ami lehet, hogy nem is hasonlít az előző kutyájára, cicájára.

Csalódott gazdák

2019-ben Fokhagymát az elhunyt cicát szerette volna visszakapni gazdája ehhez: 40 klónozott embrió kellett, 4 anyamacska, 3 vemhesség, melynek egy alom születése lett az eredménye. Sajnos nem ritka, hogy a gazdi miután kifizet egy vagyont, mégis csalódott lesz. Ugyanis a klón nem ugyanaz az állat. Más lehet a külleme és a személyisége is. Annál is inkább, mert a személyiség nem csupán genetika kérdése. A környezeti tényezők is közre játszanak és bizony bármilyen eltérés a környezeti tényezőkben már befolyásolja a kutya személyiségének alakulását. De még ha ugyanúgy próbáljuk nevelni klón kedvencünket, mint az elődjét akkor is saját személyisége lesz. Arról nem is beszélve, hogy az anyaállat is bele ad az utód génkészletébe.

Tőle is örököl külső, belső tulajdonságokat az állat. Így lehet, hogy az ember a vörös cicáját szeretné visszakapni egy klón képében, mire születik egy fehér alapon barna foltos kölyök. És, ha még a külseje is eltérő, akkor aztán tényleg joggal kérdezi a gazda, hogy mire fizetett ennyi pénzt pontosan? Illetve a DNS mutációk és az eltérő anyaméhen belüli fejlődés miatt is lehetnek gén módosulások. Emellett ezek a klónok gyakran betegesek és rövidebb életűek, mint az eredeti állat.

Alacsony sikerráta

Kutyáknál kb 50% az esélye, hogy lesz egy élő klón a folyamat végén. Persze fizetnünk kell, ha lesz kutya, ha nem.

És a végeredmény

Kutyád klónja, nem az előző kutyád lesz. Ezt muszáj elfogadni. Minden állat egyszeri és megismételhetetlen és nagyon lutri mit kap az ember ennyi pénzért.

Persze lesznek hasonlóságok az állat és a klónja között és sok gazdinak már ez is elég. Mintha csak a kölyke lenne. Valamiben ráütött, valamiben nem.

De a személyiség nem másolható! Minden kutya, cica egyszeri és megismételhetetlen!

Kihalt fajok visszahozása

A Colossal Biosciences biotechnológiával és génmanipulációval foglalkozó dallasi cég, eltökélte, ogy kihalt fajokkal gazdagítja korunk ökoszisztémáját. Hogy ez mennyire jó ötlet az kérdéses. Többek között vissza szeretnék hozni a 4000 éve kihalt gyapjas mamutot, a 17. század végén kihalt dodó madarat és az 1930.-as években kipusztult tasmán tigrist.

A tasmán tigris vagy erszényes farkas feltámasztása

A Colossal a  Melbourne-i Egyetemmel együttműködve, igyekszik feltámasztani a fajt. Egy 108 éves tartósított fejet felhasználva. Az egyetem Thylacine Integrated Genetic Restoration Research (TIGRR) nevű genetikai kutató intézete. Andrew Pask vezetésével a kutatócsapat már szekvenálta az erszényes farkas ama ominózus fejből. És 2022 elején közzétették az állat kromoszóma szintű genomjának összeállítását. Na de honnan volt egy 108 éves erszényes farkas fejük a kutatóknak? Nem volt! Véletlenül találták a Melbourne-i Múzeum egyik szekrényének mélyén. 108 éve ott lebegett egy üveg etanolban és arra várt, hogy valami hasznát vegyék.

Ennek a szerencsés véletlennek hála a kutatók visszaszerezték a megőrzött RNS-molekulákat, és teljes genetikai képet kaptak az állatról. Mára a csapat képes volt szekvenálni a genomot, amely több mint 99,9 százalékban teljes. Amint pótolják a hiányosságokat egy erszényes egérfaj egyik egyedét bevonva a folyamatba életre kelthetik a kihalt fajt.

Következő lépésként az erszényes egér DNS-ét kivonják, némileg módosítják, egészen addig míg az megegyezik az erszényes farkaséval. A genetikai anyagot ezután egy egér embrióba ültetik át, és életre kelhet az erszényes farkas. A Colossal szerint ennek a fajnak a visszahozása még jót is fog tenni a táplálékláncnak, sokféleséget teremtve. Azonban az eljárás kritikusai szerint a faj bevezetése egy olyan ökoszisztémába, amely nélküle fejlődött ki, beláthatatlan következményekkel járhat. Példának okáért a kihalásba sodorhatná az így is a kihalás szélén álló tasmán ördögöt, ugyanis elenné előle a táplálékot.

Gyapjas egér, gyapjas mamut

És a gyapjas egereket már fel is támasztotta a cég. Erre még mondhatnánk is, hogy rendben van. Egerek, cukik, kicsik mi baj lehet.  De a cég azért hozta létre ezeket a gyapjas cukiságokat, hogy visszahozhassák a sokkal kevésbé cuki gyapjas mamutokat! Ugyanis a két fajnak hasonló a szőrzete.

A kutatók úgy módosították az egerek génjeit, hogy a gyapjas egerek szőrzetével rendelkezzenek. A kísérletben 9 fontos gént változtattak meg, amelyek közül kettőről úgy gondolják, hogy szerepet játszott a gyapjas mamutok szőrtakarójának kialakulásában. Ezenkívül egy, a zsíranyagcserében részt vevő gént is célba vettek, ami a hideg környezethez való alkalmazkodás miatt lényeges.

A tervek szerint a cég ugyanezt az eljárást alkalmazná elefántokon. A cél 2028.-ra gyapjas mamutokat létrehozni. Ami nyilván jó ötlet a globális felmelegedés kellős közepén.

Egyesek dicsérik a technológia fejlődését, addig mások megkérdőjelezik amit a cég kutatói művelnek. A legfontosabb kritika, amit megfogalmaznak velük szemben, hogy ahelyett, hogy mamutokat csinálnának, akár azon is dolgozhatnának, hogy a jelenleg veszélyeztetett fajok megmentésén dolgozzanak.

Nyilván annak kisebb lenne a sajtó visszhangja, mint a mamutoknak.

Arról nem is beszélve milyen erőforrásokat használ fel a kutató csoport. A cég egy másik projektja a dodo madár feltámasztása például 150 millió dollárba kerülhet.

Minek a CIA-nek mamut?

A gyapjas mamut feltámasztásán dolgozó projektet az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) is támogatja az In-Q-Tel nevű befektetési cégén keresztül. A CIA előszeretettel támogat manapság biotechnológiai és DNS-szekventálással kapcsolatos projekteket. Nyilván a CIA nem mamutokat akar bevetni a szolgálati kutyák helyett, pusztán a technológia fejlesztését akarja elősegíteni.

A génszerkesztési technológiák fejlesztése segít abban, hogy az amerikai kormányzati szervek olvasni, írni és szerkeszteni tudják a genetikai anyagot. Lévén ez egy nemzetközileg is igen komoly iparággá kezd fejlődni az Egyesült Államok igyekszik vezető piaci szereplővé válni benne. Vezető szereplőként ugyanis beleszólhatnak az etikai és a technológiai szabványok meghatározásában is génszerkesztési módszerek felhasználásának tekintetében.

Már várják a dinoszauruszokat. De viccet félre téve, a cég óriási tempóban halad a kutatásaival. Egy hónappal a gyapjas egerek bemutatása után a cég bemutatta a 10 ezer évvel ezelőtt kihalt óriásfarkas (Aenocyon dirus) vagy (dire wolf)első modern példányait.

Igen a Colossal visszahozta a kihalt óriás farkasokat! De ismerősek lehetnek a Trónok harca rémfarkasaiként is.

Ez a faj 125 ezer éve jelent meg Észak-Amerikában, és tízezer évvel ezelőttig, az utolsó jégkorszak végéig élt az amerikai kontinensen. 2021-ig a mai farkasok ősének gondolták, ezeket az állatokat, azonban egy DNS vizsgálat bebizonyította, hogy az addig Canis dirus néven ismert faj nem is a kutyát és a szürke farkast magába foglaló Canis nemhez tartozott, hanem annak csak távoli rokona. Utolsó közös ősük 5,7 millió évvel ezelőttre tehető.

Több tízezer éves fog- és csontmintákat megvizsgálva megállapították, hogy milyen változtatásokat szükséges elvégezni a szürke farkasok génjein. A génmódosított embriókat ezután keverék kutyákba ültették.

A folyamat

Egy ohiói barlangban talált 13000 éves fogból és egy idahói eredetű,nem kevesebb, mint 72000 éves fülcsontból nyerték ki a DNS-t, majd ezeket összevetették a legközelebbi mai rokonfaj, a szürke farkas (Canis lupus) genomjával. A 14 génben 20 olyan különbséget azonosítottak, amelyek az óriásfarkas egyedi tulajdonságaiért feleltek. Mint a testméret, a szín, az üvöltésük múdja.

Ezután élő szürke farkasok véréből endotél progenitor sejteket (EPC) nyertek ki (ezek alkotják a vérerek belsejét), és az ezek sejtmagjában lévő említett 14 gént olyan módon változtatták meg, hogy megmutatkozzon bennük az óriásfarkasokra jellemző 20 különbség.

Ez azért is volt nagyon összetett és bonyolult folyamat, mert a gének nyilván több tulajdonságért is felelhetnek.

Így például nem lehetett a óriásfarkasok világos szőrzetéért felelő három gént megváltoztatni a szürke farkasokban, ugyanis náluk ezen gének szerkesztése vaksághoz vagy süketséghez vezethetne és a kutatók nyilván egészséges állatokat akartak létrehozni, melyek hosszútávon életképesek lesznek. A megoldás nem volt egyszerű a kutatók a bunda fehérítését úgy oldották meg, hogy kikapcsolták a szürke farkas vörös és fekete szőrzetének kialakulásáért felelős génjeit. Ezután jöhetett a módosított sejtmagok petesejtekbe ültetése.

2024 októberében meg is született Romulus és Remus. Romolus és Remus tízezer éve az első óriásfarkasok. Miután az óriásfarkas testvérpár szépen fejlődik, idén januárban megszületett a „kishúguk” Khaleesi is.

Negyvenöt embriót ültettek át két keverék kutya méhébe, és miután mindkét béranyaállatban sikeresen beágyazódott 1-1 embrió, 65 napos vemhesség után megszületett Romulus és Remus. Khaleesi szülőanyja egy harmadik kutya. Mind három farkas császármetszéssel jött a világra.

A Time magazin címlapján az Extinct (kihalt) szót pirossal áthúzva számolt be a szenzációról

De korrekt a hatásvadász cím?

A néhány hónapos hófehér óriás farkasok Romolus és Remus már most 120cm marmagasággal és 40kg testsúllyal rendelkeznek. Várhatóan olyan 180cm-re fognak nőni és könnyedén elérhetik a 70kg-os testsúlyt is. Viselkedésükben farkasok, nem kutyák. Nem érdeklődnek az emberek iránt, sőt, már most távolságot tartanak tőlük. Ezért jó, hogy ketten vannak, így nem magányosak  800 hektáros Jurassic Parkra emlékeztető rezervátumuk 3 méter magas kerítéssel védi őket a kiváncsi szemektől. És talán nem sokára a külvilágot tőlük?

„Az, hogy egy ampulla vérből EPC-ket tudunk izolálni, tenyészteni és klónozni belőlük, ráadásul elég nagy hatékonysággal, szerintünk megváltoztatja a világot” –idézi a Time magazin George Church társalapítót, aki a Harvardon és az MIT-n is tanít genetikát.

Vagy mégsem?

Anders Bergström, a Kelet-angliai Egyetem kutyafélék evolúciójára szakosodott genetikusa kritikusan nyilatkozik a témáról: „Azt mondanám, hogy ez az állat nem óriásfarkas, így nem helyes az az állítás sem, hogy az óriásfarkasokat visszahozták a kihalt állapotból. Módosított szürke farkasokról beszélünk.” Bergström szerint, húsz módosítás a genomban édeskevés ahhoz, hogy egy másik fajt kapjunk. Ezek leginkább furcsa küllemű szürkefarkasok. És nem egy kihalt faj egyedei. Szerinte feltámasztásról szó sincs. Ezek csupán génmódosított farkasok.

Még Beth Shapiró, a Colossal vezető kutatója sem jelentette ki, hogy ezek óriásfarkasok. A Romolus és Remus faját firtató kérdésre Shapiró válasza:

„Ez egy filozófiai vita, hogy óriásfarkasnak nevezzük, vagy valami másnak. Ez egy óriásfarkas, de úgy érzem, ha ezt kimondom, akkor minden taxonómus barátom azt mondja majd, hogy »oké, ennyit róla«. De ez akkor sem szürke farkas. Nem úgy néz ki, mint egy szürke farkas.”

Bergström azt is kiemelte, hogy egy kihalt faj viselkedését nem tudjuk lemásolni pusztán a DNS-e alapján. Ezért ezek nem egy kihalt faj egyedei.

Marketing fogás a fehér bunda?

Miért fehérek ezek a farkasok? Mairin Balisi paleontológus szerint a fehér bundának semmi értelme, hiszen ez a szín a havas vidékeken praktikus csupán. Los Angelesben nem annyira. Tény, ami tény a cég ért a marketinghez. Amint az a honlapjukon is látszik, aminek nyitóoldalán epilepsziás rohamokat okozó gyorsasággal váltakoznak a drámai képsorok a farkaskölykökről.

A cég kritikusai megkérdőjelezik miért óriásfarkasokat és mamutokat akarnak visszahozni. Miért nem a kihalás szélén álló fajok megmentésén fáradoznak. Emellett azt is hangsúlyozzák, hogy a cég káros üzenetet közvetít azzal, hogy bármit fel tudnak éleszteni. Ezzel azt a téves elképzelést keltve a közönségben, hogy semmi baj, ha kihal egy faj, majd a Colossal visszahozza. Azonban ez nem így van. Nem tudnak bármilyen fajt visszahozni.

Források: quibit.hu; time.com