Érdekességek a drogkereső kutyákról

A jelenleg rendelkezésre álló források alapján elsőként Egyiptomban vetettek be kutyákat a kábítószer kereskedők elleni küzdelemben, méghozzá 1932-ben. A hatékonyságuknak és az eredményességüknek hála egyre több helyen kerültek aztán bevetésre, leginkább a repülőtereken és az országok közötti határokon.

A számuk jelentős emelkedése a hetvenes évekre tehető, amikor az Egyesült Államokban már iskolákat is létrehoztak az ebek célirányos képzésére. A fokozott erőfeszítések eredményeként sokat fejlődött magának a kiképzésnek a módszertana, ennek köszönhetően pedig nagyságrendekkel több szállítmányt sikerült lekapcsolniuk az illetékes hatóságoknak.

Természetesen egyik kutyusból sem lesz egyik napról a másikra tűpontos kábítószer vészjelző. A kiképzés bizony hónapokon át tartó, sokszor megterhelő, de nagyon is célirányos munkával jár együtt.

Az első feladat a négylábúak számára felismerni és jelezni azt, ha bármilyen formátumú drog van a közelükben. Maga a jelzés egyébként lehet kaparás, lefekvés, vagy ugatás is.

Amikor ez már magabiztosan megy, akkor jöhet a nehezítés. Vagyis a kutyának úgyis fel kell ismernie a különféle kábítószereket, hogy azok be vannak csomagolva, illetve váratlan helyeken vannak eltüntetve. Talán mondanunk sem kell, de az egész kiképzésben ez a lépés a legnehezebb.

Amikor az eb kívülről betéve képes azonosítani, illetve megkülönböztetni a különféle porokat és egyéb drogokat, onnantól kezdve lehet tovább menni az éles bevetésre is.

Abból a kutyából lehet jó drogkereső, amelyik rendelkezik a kellő intelligenciával, nyitott a tanulásra, és persze a megfelelő szimat is megvan nála. Szóval azt is mondhatnánk, hogy kellő munkával és odafigyeléssel szinte bármelyik kutyusból faraghatunk ügyes kábítószer jelzőt.

Persze vannak olyan fajták, amiket meglehetősen gyakran vetnek be erre a célra. Ilyen például a labrador retriever, a dobermann, a német juhászkutya, az airedale terrier, a schnauzer, rottweiler, vagy éppenséggel a foxterrier.

Kerüljön ki bármelyik fajtából, egy valóban megbízhatóan teljesítő drogkereső értéke nagyjából felbecsülhetetlen, elvégre nagyon komoly segítséget nyújthat az illegális drogkereskedelem elleni küzdelemben.

A magyar rendőrség egyik nagy segítsége Málna, akit csodakutyaként is emlegetnek. A hihetetlenül energikus, valamint felettébb intelligens német juhászkutya számára az eddigi kiemelt eredmények mellé további fényes jövőt jósolnak a hozzáértők.

Persze az élet olykor úgy hozza, hogy egy yorkshire terrier lesz a bűnözők rémálma. József bizony a többi ebhez képest egészen apró mérete ellenére heves elszántsággal vetette magát bele a legnehezebb feladatokba is.

Pedig a véletlennek volt köszönhető, hogy egyáltalán lehetősége volt helytállni drogkereső kutyaként is. Az egyik szakoktató kapta őt ajándékba, József pedig hűségesen mindenhová követte gazdáját, még az akadálypályára is. Aztán olyannyira belejött a drogkeresésbe, hogy megannyi szállítmány lekapcsolása köthető össze a nevével.

Persze külföldön is akadnak híres kábítószerkereső kutyusok szép számmal. Az ausztrál Louie például nyolc éves szolgálati ideje alatt nem kevesebb, mint 20 millió ausztrál dollárnyi tiltott szert segített leleplezni. Nem is csoda, hogy végül miniszteri dicsérettel vonulhatott nyugdíjba.