Kutya dietetika - BARF vagy táp?

A diéták hódító korszakát éljük mind az ember, mind a kutyák esetében. Ahhoz, hogy helyes döntést hozzunk a saját kutyánk étrendjét illetően tekintsük át a nyers étrend lényegét. Vizsgáljuk meg az állítások igazságtartalmát, realitását főként a tápokkal szemben.

Mi is a BARF?

A nyers étrend etetésének alapvetően kétféle típusát ismerjük. A népszerűbb a BARF, a Biologically Appropriate Row Food angol kifejezés mozaikszava. Lényege, a kutyák ősi szokásait figyelembe véve kell összeállítani az eledelt 30% húsból, 30% zöldségből és gyümölcsből valamint 40% csontos-húsból. Az étrendet érdemes zöldkagylóporral kiegészíteni. Ezt a diétát elsőként egy ausztrál füvesasszony (Bairacli Levy) javasolta 1930-ban.

A BARF elnevezés csak 1993-tól használatos Dr. Ian Billinghurst publikációja nyomán.

Mi a Prey Modell?

A nyers étrend másik változatának, a Prey Modellnek a lényeg, hogy csak nyers állati eredetű táplálékot kell adni a kutyának, tekintettel ragadozó őseire. Ebben az esetben 80% húst, 10% csontos-húst és 10% belsőséget kell tartalmaznia a helyesen összeállított étrendnek. Javasolt a zöldkagyló mellett lazacolajat is adni a kutyának étrendkiegészítésként. 

Ezek után nézzük a konkurenciát, vagyis a tápot. A tápok állati fogyasztásra szánt szigorúan meghatározott minőségi és higiénés követelményeknek megfelelően, különleges gyártási eljárással, iparilag előállított állandó összetételű, élelmezésre használt anyagkeverékek vagy készítmények. Összetételükben alkalmazkodnak a kutya életkorához, méretéhez, egészségi állapotához.

• A nyers étrend hasonlít leginkább az ősi kutyák táplálkozásához

Hát ez speciel igaz lehet. Bár nem tudom ki tart ma őskutyát házi kedvencként. Nem szabad elfelejtenünk azt a változást a kutyák fajtájában, viselkedésében, külső megjelenésében, stb. amit az ember évszázadok során kialakított a domesztikáció eredményeként. A tápokból tényszerűen nem lakmároztak az őskutyák, viszont kötelezően alkalmazkodnak a mai kutyák igényéhez és nem utolsó sorban a gazdi pénztárcájához, kényelméhez. Ez is fontos, hiszen ma már a kutya nem egy ragadozóként élő, szabadon kóborló lény – legalábbis a legtöbbjük nem.

• A nyers étrend kizárólag természetes alapanyagokat használ, amihez a kutya egyébként is hozzájutna

Valóban egy lepottyant almához, kikapart sárgarépához, levadászott szárnyas csontjához tényleg hozzájut még a mai kóbor kutya is. A porított zöldkagyló és a lazacolaj már kevésbé tűnik természetes forrásnak. A természetes források egyébként a tápokban is megtalálhatók, úgymint baromfihús, nyúlhús, hal, zöldségfélék.

• A nyers koszt garantáltan mentes adalékoktól, színezékektől, ízfokozóktól, tartósítószerektől

Hát ez csak akkor igaz, ha garantáltan bio-terméket vásárolunk. Mert ismert, hogy bizonyos zöldségeket, gyümölcsöket még éretlenül szednek le, és mesterségesen segítik az utóérését.A tápokról ezzel szemben biztosan lehet tudni, hogy mitől mentes, hiszen törvényi kötelezettség van az összetevők feltüntetésére. A prémium és szuper prémium tápok között találjuk a legtöbb mentes terméket, de a kommersz tápok között is akad ilyen.

• A nyers, ősi tápláléktól nem alakulnak ki a ma már kutyáknál is gyakran előforduló civilizációs betegségek

Mint elhízás, cukorbetegség, daganatos megbetegedés, allergia, mozgásszervi problémák, stb. Tudományosan igazolt, hogy a legtöbb betegség megjelenése több tényezős. Nem lehet átkosnak kikiáltani egy tényezőt sem. 

• A nyers koszt nem allergizál

 Dehogynem. Az allergiás reakciók elsősorban nem a feldolgozottság szintjétől függnek, hanem az alapanyag fajtájától. A hal allergia esetében a hal mind nyersen (szusiként), mind főzve / sütve életveszélyes reakciót válthat ki. De ha az allergiától féltjük négylábú barátunkat, akkor már inkább hőkezelve, feldolgozva (akár táp formájában) adjunk neki ételt. Az igazi allergének ugyanis fehérjék, amik esetleg közömbösíthetünk a beavatkozással, például a zeller esetében. Sőt az is tény, hogy a fehérjék emészthetősége feldolgozás során jelentősen javul.

• A nyers étrend fertőzésveszélyes, mert vírusokat, féregpetéket tartalmazhat

Ha biztos helyről származik az alapanyag, akkor ennek azért minimális a veszélye. Bár tény, hogy ha van rajta / benne kórokozó, akkor a hőkezeléssel azok jól elpusztíthatók, nyersen adva viszont nem. A tápok ebből a szempontból biztos garanciát jelentenek a fertőzés mentességre, hiszen kizárólag bevizsgált, alapanyagokból készülnek. A nyers etetésnél arra a fertőzésre, szennyeződésre is kell gondolni, ami a megvásárlás utáni tárolás és készítés közben kerülhet az ételbe, éppúgy, mint a főtt házi koszt esetében.

Összességében helyes, ha egy gazdi maximálisan jól akar gondoskodni kutyatársáról. Azonban a gondoskodás körültekintést igényel. A legújabb trendek sokszor csak részigazságokat tartalmaznak, kevés hiteles eredményt tudnak felmutatni. 

A nyers koszt etetés vagy nem etetés dilemmájában vajon mitől hitelesebb egy ausztrál füvesasszony, mit az állateledelt gyártókat segítő állatorvosok, kutatók tudományosan is alátámasztott állításai, vagy éppen az élelmiszer-biztonsági rendeleti szabályozás? Talán azért, mert misztikusabb. De vegyük figyelembe, hogy a jósnő varázsgömbje sem mond mindig igazat.