Kutya-ember kapcsolat világszerte

A kutyák viselkedését, gondolkodását vizsgáló tanulmányoknak hála, ma már rengeteget tudunk az ember legjobb barátjáról. Viszont ezeknek a kutatásoknak van egy nagy hiányossága, még pedig, hogy általában csak a fejlett országokban, jólétben, családtagként tartott kutyákat vizsgálják. Tisztelet a kivételnek. De nyilván a kutatásokban is olyan gazdák vesznek részt, akik teljes jogú családtagként tekintenek kutyáikra. De mi a helyzet a világ más részein, másfajta körülmények között élő kutyákkal?

A Max Planck Geoantropológiai Intézet munkatársai erre keresték a választ.

Ennek érdekében a tudósok 124 társadalomban vizsgálták a kutyák funkcióját (vadászat, terelés, házi kedvenc stb.) és a velük való bánásmódot.

A kutatók azt találták, hogy minden társadalomban a kutyák funkciói jól jelzik, hogyan bánnak velük gazdáik. Az elemzés azt mutatta, hogy minél több funkciója van a kutyáknak egy társadalomban, mint például az őrzés, a terelés vagy a vadászat, annál szorosabb a kutya-ember kapcsolat.

Három kategóriába sorolták a kutyatartást:

Pozitív bánásmód: van védett menedékük, résezsülnek állatorvosi ellátásban, nevelik a kölyköket.

Negatív bánásmód: nem törődnek velük, bántalmazzák őket, leselejtezik őket.

Személyiségként kezelik őket: elnevezik, eltemetik, családtagként szeretik őket.

Alapvetően az derült ki a kutatók számára, hogy ha a kutyának van munkája, akkor jobban odafigyelnek a tartási körülményekre és a bánásmódra, mintha nincs különösebb funkciójuk.

Azonban az egyes feladatok is különbségeket eredményeznek a velük való bánásmódban. Például a terelő kutyákat általában pozitív megerősítéssel képzik, míg a vadászkutyákat pozitív és negatív megerősítéssel is, de ettől még jó eséllyel családtagnak tekintik őket, függetlenül a képzési módszerüktől.

A vizsgált 124 társadalomból, 77-ben megtalálható volt mind három kutyatartási kategória és ezekből 32-ben egyensúlyban volt a pozitív és a negatív bánásmód. A kutatók szerint ez az eredmény árnyalja az ember legjobb barátja képet.

"Tanulmányunk egy szisztematikus teszttel egészíti ki, hogy milyen kulturális tényezők határozzák meg a kutya-ember kötelékek sokféleségét világszerte" - mondja Juliane Bräuer, a Max Planck Geoantropológiai Intézet munkatársa.

"Ez az első lépés annak megértéséhez, hogy a kutyákkal kapcsolatos kognitív és szociális készségek univerzálisak-e, vagy befolyásolja őket az a kulturális környezet, amelyben a kutyák élnek."

A kutatók remélik, hogy a jövőbeni tanulmányok jobban megértik a kutya-ember együttműködés történetét. Például míg a világ társadalmainak nagyjából fele csak egy célból tart kutyát, a másik fele többféleképpen is használja őket. 

Miért kezdtek egyes társadalmak többféle célra is tartani kutyákat? Jelentős hasznot hozott az ilyen használatuk? És ha igen, mik voltak? E kérdések megválaszolása új részleteket fog feltárni, hogy a kutyák és az emberek hogyan hatnak egymásra közös történelmünk során.