Segítő kutyák jogszabályi háttér

Ma már nem számít kuriózumnak, ha azt látjuk, hogy valaki segítő kutyával közlekedik. A Bojtár, telefonos állatvédelmi jogsegélyszolgálat egyesület valamint a Magyar Birtokvédelmi Szövetség jogsegélynyújtó gyakorlata során vissza-visszatérő kérdés, hogy a segítő kutyával milyen intézménybe és milyen feltételekkel lehetséges a belépés. Az érintettek és az egyes létesítmények üzemeltetői, fenntartói sem mindig ismerik a segítőkutyák kiképzésével és alkalmazásával kapcsolatos jogszabályi hátteret. A probléma jelentőségét mutatja, hogy az Alapvető Jogok Biztosa is foglalkozott ezzel aproblémával[1].

A vonatkozó jogszabály szerint 

Segítő kutya a fogyatékossággal élő személyt az egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő joga gyakorlásában, önálló életvitelének elősegítésében, illetve veszélyhelyzet elhárításában segítő, habilitációs, rehabilitációs feladatokat ellátó, a külön jogszabályban meghatározott állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő kutya”[2].

A fogyatékossággal élő személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja[3]. Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását[4].

A segítő kutyát megkülönböztető jelzéssel kell ellátni, amelyen a kutyát kiképző szervezet logójának szerepelnie kell. Ha a terápiás kutyát nem a kutyának a kutyát alkalmazó szervezet logóját tartalmazó megkülönböztető jelzést kell viselnie.[5].

A segítő kutyák típusai kiképzés és alkalmazhatóság szerint[6]:

a) vakvezető kutya: a látássérült személy vezetésére kiképzett kutya,

b) mozgáskorlátozott személyt segítő kutya: a mozgáskorlátozott személyt mindennapi tevékenységeinek ellátásában segítő feladatokra kiképzett kutya,

c) hangot jelző kutya: a hallássérült személy számára veszélyt vagy egyéb fontos információt jelentő hangok jelzésére kiképzett kutya,

d) rohamjelző kutya: az epilepsziával élő személy vagy más krónikus, rohamszerű állapotoktól veszélyeztetett személy számára a roham során segítséget nyújtó feladatokra kiképzett kutya,

e) személyi segítő kutya: a fogyatékos személyt önálló életvitelében segítő feladatokra kiképzett kutya,

f) terápiás kutya: a gyógypedagógiai, a szociális szolgáltatások területén pedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, konduktív pedagógiai habilitációs, illetve rehabilitációs folyamatban alkalmazott kutya lehet.
 

Az alábbi jogosítványok kapcsolódnak a segítő kutyák alkalmazásához

1. Nem számít szabálysértésnek segítő kutya bevitele ill, beengedése vendéglátó üzletbe, élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre[7].

2. Nem szabálysértés a segítő kutya szájkosár és póráz nélkül szállítása. közforgalmú közlekedési eszközön[8].

3. Segítő kutyának biztosított a gazda és a kiképző (a továbbiakban együtt: segítő kutyát alkalmazó személy[9]) vezetésével a belépés a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató területén és egyéb, mindenki számára nyitva álló létesítményben (területen), így különösen

a) közforgalmú tömegközlekedési eszközön,

b) üzletben, ideértve az élelmiszert árusító üzletet és a vendéglátó üzletet is,

c) bevásárlóközpontban,

d) piacon,

e) vásáron,

f) szálláshelyen,

g) játszótéren,

h) egészségügyi, közművelődési, oktatási, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben,

i) közfürdő területén,

j) állatkertben,

k) közterületen,

és minden olyan létesítményben, ahol közszolgáltatást nyújtanak.[10]

Ezen belépési lehetőség nem vonatkozik a lakosság elől elzárt területekre.

4. A létesítmény (terület) fenntartója, üzemeltetője, tulajdonosa, illetve az általa megbízott személy a segítő kutyát akkor távolíthatja el a létesítményből (területről), ha a segítő kutya a létesítményben (területen) tartózkodók testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít.[11]

5. Mozgólépcsővel felszerelt létesítményben (területen) a segítő kutyát alkalmazó személy jogosult a segítő kutyával az üzemképes, álló mozgólépcsőt használni.[12]

6.  A segítő kutyát alkalmazó személy szájkosár nélkül alkalmazhatja a segítő kutyát.[13]

Segítő kutyák a gyakorlatban

A Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület 2020-as adatai szerint szerint hazánkban 208 vizsgázott vakvezető kutya illetve 449 terápiás kutya rendelkezik hivatalos minősítéssel, míg például csupán 3 rohamjelző és 9 hallássérült-segítő kutya könnyíti meg gazdája mindennapjait, miközben lényegesen több segítőkutya kiképzésére lenne igény.[14]

A segítő kutyákról részletesebben Loványi Eszter A segítőkutyák szerepe a társadalmi integrációban – egy emancipatív kutatás c. munkájában olvashatunk.

Budapest, 2022. augusztus 25.

dr. Nagy Csilla jogász

a Bojtár, telefonos állatvédelmi jogsegélyszolgálat 

egyesület tanácsadója

a Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkára

[1] AJB 2663/2013. számú jelentés

[2] Sztv. 193. §, a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet 1. § (1) bek. b) pont

[3] a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet (a továbbiakban: SZMMR.) 1. § (1) bek. a) pont, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 4. § a) pont 

[4] a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet 1. § (1) bek. a) pont, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1. cikke

[5] SZMMR. 2.§ (2)-(3) bek.

[6] SZMMR 2. § (1)

[7] Sztv. 193. §

[8] Sztv. 193. §

[9] gazda:

[10] Közszolgáltatás:

a) *minden közhatalmi tevékenység - ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet -, továbbá az Országgyűlés, az Országgyűlésnek beszámolással tartozó szervek, az Alkotmánybíróság, az alapvető jogok biztosa, az ügyészség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett tevékenység,

b)  az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati médiaszolgáltatás, továbbá oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási, közlekedési szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység,

c) a helyi és nemzetiségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység - ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet -, valamint a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a nem állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartó és az egyházi jogi személy által fenntartott, közfinanszírozásban részesülő intézmény által nyújtott fb) alpont szerinti szolgáltatás, ellátás, tevékenység,

d) minden ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenység, továbbá

e) minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható.

SZMMR. 9. § (1) bek.,  Fot. 7/A. § (1) bek.

[11] SZMMR. 9.§ 4) bek.

[12] SZMMR. 9.§ 3) bek.

[13] SZMMR. 10. § (2) bek.

[14] Loványi Eszter: A segítőkutyák szerepe a társadalmi integrációban – egy emancipatív kutatás eredményeihttps://ppk.elte.hu/dstore/document/455/Lovanyi_Eszter_disszertacio_VEGLEGES_20200228.pd