9 dolog, amit nem tudtál a Veszettségről

Lehet, hogy tudunk még olyat mondani, amit nem tudtál a legismertebb zoonózis vírusról, a Veszettségről

• A Veszettség általában marással, harapással terjed. De ritkán előfordul, hogy barlangászok belégzéssel a száj- és orr- nyálkahártyán át fertőződnek meg a barlangban élő denevérek váladékcseppjeit belélegezve a levegőből.

• Előfordul, hogy transzplantáció során fertőződnek meg a páciensek. Ugyanis a szervtranszplantáció során általában nem tesztelik a donort veszettségre.

• Nem mindegy hol éri az embert a veszett állat harapása. A betegség ugyanis a központi idegrendszert támadja meg. A vírus az idegpályákon halad kb. 3 mm/óra sebességgel. Így ki lehet számolni mennyi időnk, van megkapni a veszettség elleni oltást. Nyilván, ha valakit állatharapás ér (és nem bizonyítható, hogy az állat oltva van veszettség ellen), azonnal be kell adatni a veszettség elleni oltást.

• A veszettség lefolyása nem olyan, mint a Cujo című filmben. Erről többet is meg tudhattok egy erről szóló podcast epizódból a Labdával a szájban című műsorban.

• Hazánkban az 1888.-as Ebadó bevezetésének célja a veszettség visszaszorítása volt.

• New Yorkban 1855.-ben bevezették a kutyák vízbe fojtását, ott így próbálták visszaszorítani a veszettség terjedését.

• A veszettség lefolyása egyedenként eltérő lehet. Előfordulhat, hogy a veszett állat kavicsokat, köveket eszik. Rohamszerűen harapdálhatja a ketrece rácsait.

• Kialakulhat víziszony, ami gátolja, hogy inni tudjon a veszettséggel fertőzött személy vagy állat.

• A fertőzött denevérek 80%-a túl éli a veszettséget.