Kisállatok ökológiai mancsnyoma

A ’The Ecological Paw Print of Companion Dogs and Cats’ azaz A társállatként tartott kutyák, macskák ökológiai lábnyoma című tanulmányban, amit Pim Martens (Maastrict University), Bing Tao Su (Shandong University), Samantha Deblomme írtak azt magyarázzák el, hogy hogyan lehet kiszámítani egy Európai vagy éppen Kínai kutya, macska ökológiai lábnyomának mértékét. Több helyen hivatkoznak benne Gregory S Okin a Kaliforniai Egyetem Földrajz Tanszékének és a Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Intézetének professzorának megállapításaira is.

A példa kedvéért egy közepes méretű kutya ökológiai lábnyoma = egy terepjáró káros anyag kibocsátásával.

Állateledelek kapcsán keletkező ökológiai mancsnyom

Igaz ugyan, hogy a tápokba sok emberi fogyasztásra nem alkalmas, az emberi fogyasztásra szánt ételek előállításakor keletkezett melléktermék kerül bele. De ez csak részben igaz, ugyanis ezek közül sok melléktermék felhasználható lenne emberi ételek előállításra is és sok emberi fogyasztásra alkalmas összetevő is belekerül a tápokba. Okin szerint egy adott kutya ökológiai mancsnyoma függ az étrendtől is. Nem mindegy például, hogy speciális diétát követ e a kutya, normál tápot eszik vagy éppen házi kosztot.

Kínában például a kutyaeledeleknek általánosságban magasabb a hústartalma, mint egy humán célra készült ételnek így tehát a szárazeledelt evő házi kedvencek ökológiai mancsnyoma ott magasabb, mint a házi kosztos maradékon élő társaiké.

Így tehát mikor azt vizsgáljuk a házi kedvencek mekkora terhet jelentenek a környezetre akkor figyelembe veendő az adott régión belül az állattartók etetési szokásai és a régión belüli emberi fogyasztásra szánt ételek előállításához kellő források is. Azzal, hogy a fejlett országokban mára szinte felváltotta a kutyaeledel a maradék etetését, a kutyák élelem gyártása óriási terhet ró a környezetre.

A tanulmány szerint azonban azzal is erőforrásokat pazarolunk, hogy a nyugati országokban nagy számban fordulnak elő elhízott házi kedvencek. Ugyanis sokkal kevesebb eledel is elég lenne egy ilyen kutya, cica ellátására.

Mára világszerte komoly problémát jelent ezen iparág károsanyag kibocsátása. A tudósok azt sürgetik, hogy a nagy gyártók is vegyék figyelembe a fenntarthatóságot ugyanis óriási terhet rónak a környezetre. Annál is inkább, mert az állateldel gyártás során akkora mennyiségű húst használnak fel, ami már nem fedezhető az emberi fogyasztásra szánt termékek melléktermékeiből.

Anyagcsere végtermékek

De nem csak az eledel gyártás ró igen súlyos terheket a környezetre. Kutatók kimutatták Belgiumban, hogy egyes természetvédelmi területeken az arra sétáltatott kutyák vizeletükkel és bélsarukkal súlyosan szennyezik a talajt. Az anyagcsere végtermékek nitrogén és foszfor tartalma már olyan magas a talajban, hogy károsítja annak minőségét. A kutatók szerint Európa más részein is fennállhat a probléma.

Felszerelések, kiegészítők

És akkor még nem esett szó az egyre nagyobb piacot jelentő felszerelésekről úgy, mint játékok, pórázok, fekhelyek, tálak, samponok. Ezeket is elő kell állítani ami jelentős károsanyag kibocsátást és hulladék keletkezését jelenti. És akkor még ott a szállítás során kibocsátott károsanyag. Arról nem is beszélve, hogy a megunt, elhasználódott cuccai kedvencünknek sokszor a kukában végzik és nem kerülnek újrahasznosításra. Legjobb esetben, ha még használható akkor megkapja egy menhely.

Táplálék kiegészítők, gyógyszerek

Szerencsére ma már nagyon sokat tudunk és tehetünk kedvenceink egészségének megőrzése érdekében. És ugyan számos kisállat gyógyszer a humán gyógyszer gyártás területéről kerül ki, de ez nem változtat a tényen, hogy kedvenceink vitaminjait, gyógyszereit, táplálék kiegészítőit is elő kell állítani, szállítani és tárolni kell.

Így azért már nem is tűnik olyan ördögtől valónak a fenti kijelentés, hogy egy közepestestű kutya akkora ökológiai lábnyomot hagy maga után, mint egy terepjáró. Ugye? Bár ez utóbbit talán olcsóbb fent tartani.