Miért halnak meg hamarabb a nagytestű kutyák?

Korábban írtunk már Guiness rekorder kutyákról, a legnagyobbról, a legkisebbről, a legöregebbről.

A kutatók régóta keresik választ arra a kérdésre, hogy miért élnek ezek az extra nagy kutyák rövidebb ideig, mint kistestű társaik.

Egy német dog átlagosan 8-10 évet él, de 8 évesen már határozottan idősnek számít. Míg egy kistestű kutya akár 15-18 évet is élhet. De miért élnek az óriás testű kutyák ilyen rövid ideig?

Nagy testméret és rövid élet

Bobbie Ditzler, a Washingtoni Egyetem Dog Aging Project állatorvosa kiemeli, hogy különösen furcsa, hogy a nagyobb kutyák élnek rövidebb ideig, ugyanis úgy általában ennek ellenkezője az igaz. Gondoljunk csak az elefántokra és a bálnákra, elég hosszú életet élnek. Míg a kérészek csupán egyetlen napig élnek!

Ez úgy általában igaznak tűnik az állatvilágra, hogy minél kisebb a testméret annál rövidebb ideig él az állat.

Többet kell nőjenek?

Az egyik elmélet, hogy a nagy kutyáknak sokkal nagyobbra kell nőniük újszülött méretűkhöz képest, mint egy kiskutyának. Elvégre olyan számottevő méret különbség nincs egy kis vagy közepes testméretűre növő újszülött kutyakölyök és egy órásira növő kölyök között.

Urfer szerint ez a nagymértékű növekedés okoz károkat sejtszinten.

Ahogy a sejtek osztódnak, a kromoszómák végén található telomerek, vagy telomérák a [kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz (embernél és emlősállatoknál a TTAGGG kód ismétlődik több ezerszer)] lerövidülnek. És a szervezet több oxidatív molekulát termel, amelyek károsíthatják a DNS-t. Minden növekedéssel károsodnak a telomerek és fokozódik a DNS károsodás. Ez a genetikai kopás azt jelenti, hogy a nagytestű kutyák gyorsabban öregszenek, mint a kicsik.

A nagy kutyák daganat miatt halnak meg?

Jack Da Silva, az Adelaide-i Egyetem genetikusa szerint: „A kutyák esetében „minél nagyobbak, annál valószínűbb, hogy rákban halnak meg” – mondja. Ez a minta megfigyelhető az emberekben is; a magasabb emberek magasabb kockázatnak vannak kitéve szinte minden ráktípusra.

Da Silva szerint a kutyákra nem vonatkozik a Peto paradoxon. Peto paradoxona arról az ellentmondásról szól, hogy attól, hogy egy fajnak nagyobb a testmérete és több a sejtje, ami akár el is rákosodhatna mégsem figyelhető meg, hogy a nagyobb test gyakoribb rák kialakulást sejtett. Például a bálnák ritkábban szenvednek daganatos megbetegedéstől, mint az emberek. Pedig sokkal több sejtjük van.

Ez azonban a kutyákra, mint fajra nem igaz. Ugyanis náluk a nagy testméret valószínűbb daganatos megbetegedést sejtett, mint a kis testméret.

Egy adott gén a felelős?

Urfer azonban már kevésbé biztos abban, hogy a megnövekedett rákkockázat okolható-e a nagytestű kutyák rövidebb életéért. Egy sor apró genetikai változás okozza a kutyák méretbeli eltéréseit. Az IGF1 nevű gén változásai ennek körülbelül 15 százalékát teszik ki. Amikor az IGF1-et elnyomják az egerekben, tovább élnek. „Jogosan gyanakodhatunk tehát arra, hogy az IGF1 túlzott kifejeződése nagytestű kutyáknál összefüggésben lehet a gyorsabb öregedésükkel.” – mondja Urfer.

Ditzler azt is mondja, hogy az olyan szervezeteknek, mint az American Kennel Club, lazítaniuk kellene a nagytestű kutyákra vonatkozó fajtaszabványokat a testméret csökkentése érdekében. „Diverzifikáljuk a genetikai készletet, és akkor talán elkerülhetünk néhány ilyen betegséget” – összegzi. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a nagy és óriás testű kutyáknál nagyon oda kell figyelni a testsúlyra és az izületekre, amik plusz súly  nélkül is jelentős tehernek vannak kitéve. És persze fontos a rendzeres állatorvosi kivizsgálás, hogy időben kezelni lehessen az esetleges problémákat. Mielőtt még tüneteket okoznának.