Nyugat-szibériai lajka

A lajka szó hallatán mindenkinek a Szputnyik jut eszébe. A Szputnyikkal világűrt megjárt ebnek azonban ez csak a neve volt, fajtáját tekintve ő egy keverék volt. Az orosz tajga felbecsülhetetlen kincse az FCI (Federation Cynlogie International) által is elismert Nyugat-szibériai lajka.  Mindenes vadászkutya, zsákmányállatai a kis vadtól (mókus, nyest, fácán, stb.) a nagy vadakig terjed (jávor, vaddisznó, medve, tigris, stb.). A csapást mindig némán követik, hangjukat csak akkor hallatják amikor a vadat már megállították! A jó vadász, gazda a kutya ugatásából megmondja milyen vadat állít a kutyája. A fajta neve is munka stílusára utal, és az orosz lajat - ugatni igéből eredeztethető. Bár sokaknak megtetszik ez a különleges szépségű fajta, de nem ajánlott mindenkinek! A tenyésztés megőrizte a fajta ősi adottságait, a ma élő egyedekben is erősen él a vadászösztön!

A kezdetekben (1920-as évek) két területen kezdődött meg a fajta tenyésztése. Ekaterinaburgi csoport meghatározó egyede Groznij volt. Groznij több kimagasló utód apja volt, ezen utódokat vadászoknál és a nagy tenyész telepeken helyezték el. Az Ekaterinaburgi csoport nagyon fontos volt a II. világháború előtt és után is. A moszkvai csoport egyik alapító kutyája az 1924-ben született Miska volt, azonban ezen csoport további meghatározó kutyái voltak még Ulf, Ural, és Damka. Az Összoroszországi Vadászkutyák Tenyészkönyvében (VRKOS) az 1. számú egyed az 1937. április 27-én született Ch. Urcsala volt (szülei: Ulf - Urka). Itt kell megemlítenünk a Krasznaja Zvezda kennelt, melynek alapító tagja a fehér alapon szürke foltos Tajozsnij volt. Tajozsnij meghatározó alakja volt a fajta tenyésztésnek.

Az oroszországi fajta állomány nagy, szerencsére a fajta tenyésztésre továbbra is elsősorban vadász kezekben van. A fajtát mind a mai napig elsődleges feladata alapján (vadászat) szelektálják. Magyarországon az első egyedeket a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete 1979-ben regisztrálta a magyar ebtörzskönyvbe. A fajta honosítói: Farkasházi Miklós és Farkasháziné Folkmann Zsuzsanna voltak. Kucsumbek és Szaján Kroshka voltak a magyarországi állomány alapítói. A fajta virágkorát az 1990-es évek közepén élte, gomba mód szaporodtak a tenyészetek. Mára már csak egy aktív kennel maradt, a Kara-Kitáj kennel. A fajta a magyarországi állománya kevés, sok esetben éveket kell várni egy-egy törzskönyvezett alomra.

Shereshevsky így írja le a fajtát az 1950-es évek közepén:

"Testfelépítés erős, kiegyensúlyozott temperamentum, de mind ezek mellett figyelmes, tettre kész. Marmagassága: 55-60 cm, szőrzet jól fejlett, vastag aljszőrrel. Test jól fejlett, mély mellkassal. Fej nagyon típusos ennél a fajtánál. Vadászösztönök erősen fejlettek!! A kutyák mind siketfajdra, mind pedig nagy vadakra vadásznak!  A kennel szukái évente csak egyszer tüzelnek, 4-5 kölyök jellemzi őket almonként.” 

Rajonganak a gazdáikért és annak családjáért. A fajta alapvetően gyermekbarát, de mint minden kutya esetében, itt is érvényes a szabály, hogy gyermeket felügyelet nélkül nem hagyunk a kutyával. Azonban ahhoz hogy békésen heverésszen a kanapén, napi szinten minimum 2 órát kell velük intenzíven foglalkozni vele (szabad póráz nélküli futtatás és egyéb feladatokkal kell lefárasztani).  Hétvégenként érdemes őket hosszú túrára vinni.

Nincs ismert fajtabetegsége.

Következetes nevelést igényelnek. Roppant intelligensek. Imádnak dolgozni, vadászni. Minden nap szükségük van a fizikai és szellemi kihívásokra különben keresnek maguknak elfoglaltságot. Legyen az szökés, rombolás. Naponta 2-3 intenzív mozgatást igényelnek. Ezért aki nem tudja kielégíteni eme igényüket az ne válassza ezt a fajtát. Ezek a kutyák egy nap akár 20-40 km-t is képesek megtenni. A nem megfelelően lemozgatott, lefárasztott kutyák hajlamosak a rombolásra és a szökésre, számukra a 1,5-2 méteres kerítés sem jelent igazán akadályt.

Az ápolása nem igényel különös igényeket, szőrzetét fésüléssel hetente többször rendben lehet tartani. Vedlési időszakban naponta célszerű átfésülni kutyánkat, hogy a nagy mennyiségű aljszőrzetétől minél hamarabb megszabaduljon. Szőrzetét nyírni szigorúan tilos.

Kölyökkutya vásárlásánál törekedjünk arra, hogy a kiválasztott alom szülei legalább szem- illetve csípőszűréssel rendelkezzenek. A szülők ne csak kiállítási eredményekkel hanem munkavizsgákkal is rendelkezzenek.

Jancsó Lászlóné vagyok, gyermekemmel Jancsó Juliannával az aranykoszorús mestertenyésztői címmel kitüntetett Kara-Kitáj kennel tulajdonosa. Kennelünket 30 évvel ezelőtt 1991-ben alapítottuk Vállalkozó Alma kutyánkkal. Célom, hogy kutyáink kiváló vadászok legyenek de a show ringben is megállják helyüket. Kutyáink által számos sikert értünk már el (többszörös Világ és Európa győztes kutyák), de szívemnek még is a legnagyobb boldogság amikor a tulajdonosok jelentkeznek és beszámolnak hogyan cseperedik, él a tőlem származó kölyök.

A bemutató összeállításában segített, Nagy Margit:

Nagy Margit vagyok, immáron 21 éve tartom és imádom a fajtát. Oldalam a Lajkák (http://lajkak.hu) információs oldal, ahol számos érdekes információ található a fajta tenyésztéséről, hazai helyzetéről, a fajtával való együtt élésről.