Jagd terrier

A fajta kialakulásához Lutz Heck a Berlini Állatkert kurátorának tenyésztői munkája adta meg az első lépéseket. Az akkori Németországban óriási érdeklődés övezte a nacionalizmust és a géntechnológiát. A kutya tenyésztők is kíváncsiak voltak meddig tudnak elmenni egy-egy fajta tökéletesítésében. Lutz létre akart hozni egy tökéletes vadászkutyát ami hasonlít a Foxterrierre, az akkor igen népszerű fajtára. A tenyésztést Patterdale terrierekkel kezdte el harmad magával Carl Eric Gruenewalddal és Walter Zangenberttel. Carl kinológus volt, Walter vadász. A csapat hamarosan kiegészült R. Fiess erdészfőkapitánnyal és Dr. Herbert Lacknerrel akik kenneljükkel és pénzükkel támogatták a projektet. A folyamat kezdetén csalódásként élte meg a csapat, hogy a kölykök nem voltak éppen tökéletes vadászok, ami nem is csoda a tenyész egyedeket ugyanis küllem alapján választották (a fekete-cser színt kívánták tovább vinni). 

Hamar bevontak a tenyésztésbe kiemelkedően tehetséges vadászó Foxikat, ami javította az állomány munka minőségét. A színben nem megfelelő egyedeket kivonták a tovább tenyésztésből így a színről sem kellett lemondjanak. A tenyésztés nagy léptékű volt, egyszer volt, hogy 700 kutya volt a kenneljükben. 10 év alatt létrejött az áhított fajta. A fajtát elismerte a Német vadász terrier klub, melyet 1926-ban alapították. A második világháború után a német kutyatenyésztés új lendületet vett. Az ’50-es években már Amerikába is importáltak Jagd terriereket. ’56-ban megalakult az amerikai fajta klub. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a klub végül megszűnt, ugyanis a fajta nem vált népszerűvé az Egyesült Államokban. Mindezek ellenére máig megtalálhatóak ott is. Hazánkban a második Világháború vége óta igen népszerű a vadászok körében.

Átlagos magassága 33-40 cm. Testtömegük általában 7-12 kg között van. Többnyire fekete cser színűek, de előfordul barna cser színben is. A fajtának kialakult szőr minősége még nincs, ezért sima és szálkás szőrtípusok is vannak.

Méretükhöz képest hatalmas szív szorult ezekbe a kiskutyákba. Munkában kifejezetten elszánt, hatalmas bátorság jellemzi őket. Viszont nagyon kedves, embercentrikus és játékosak. Általában jól szocializálhatók. A fajtát egyáltalán nem jellemzi a félelem ismerete. Nagyon fontos nekik, a szabad terület, ahol hagyjuk őket kibontakozni, hogy tudjanak ismerkedni például az erdő sajátosságaival.

Kissé önfejűek, ennek ellenére fogékonyak a tanulásra. Mivel kifejezetten emberbarát kutyák örömmel tesznek gazdájuk kedvére. Tanításuk határozottságot és következetességet igényel. Nagy többségben vadászatra használják őket, de kifejezetten alkalmasak bármilyen kutyás sportra is. Nagyon energikus jellemük van, hatalmas a mozgásigényük.

A sima szőrű egyedek, szőrével sok problémánk nem akad. Viszont hosszabb szőrű kutyánál ajánlott a trimmelés. Karmaik általában maguktól kopnak. Túl gyakori fürdetést nem igényelnek, évi két három alkalom, illetve indokolt esetben.

Szerencsére kimondott fajtabetegség nem jellemző. Esetleg idős kori szürkehályog.

Kizárólag tenyésztőtől vásároljunk kiskutyát. Fontos, hogy mielőtt megvásárolnánk az adott kölyköt személyesen nézzük meg, az adott kennelt. Lehetőség szerint a szülők viselkedését, temperamentumát is figyeljük meg. Csak oltott, féreghajtott, chippelt, törzskönyvezett kölyköt vásároljunk.

Kiskoromtól kezdve nagy állatbarát voltam. Gyermekként sokat foglalkoztam háztáji állatok nevelésével. Középiskolás éveimben alakult ki bennem, kifejezetten a kutyák iránti érdeklődésem. Máig meg vagyok győződve róla, testméretükhöz képest ezeknek a kutyáknak van a legnagyobb szíve és bátorsága. Ez volt, ami a legjobban megfogott ebben a fajtában. Viszonylag kevés tenyésztői tapasztalattal rendelkezem még, viszont folyamatosan a maximumra törekszem. Sajnos ez a fajta nem túl elterjedt, de arra törekszem, hogy minél több ember megismerje és megkedvelje ezt a fajtát.