Pumi

Őshonos kutyafajtánk, a 17. század folyamán alakították ki a Puli és a merinói juhnyájakat hazánkba kísérő pásztorkutyák keresztezéséből. A gyapjúkereslet növekedése és a finomabb gyapjú iránti igény szükségessé tette a merinói juhok behozatalát. Az állatokat lábon hajtották hazánkba, és őket kísérték a pásztorkutyák. Ahogyan az máig szokás, sok esetben a nyájjal a kutyát is eladták, így keveredtek az itt élő pásztorkutyák például a francia terrier típusú terelőkutyákkal. Évtizedek során a kívánatos tulajdonságok megszilárdultak a hazai állományban is, így a Pulinál rövidebb szőrzetű, energikus, fáradhatatlan munkamániás kutyák sikeresek voltak a pásztorok körében. Így jött létre ez a lebicsakló fülű terelőkutya, amely gyorsan népszerű lett a pásztorok között, hiszen mindenféle jószággal tudott együtt dolgozni. A fajta elnevezése valószínűleg pomerániai nevéből származik, először 1795-ben írták le, majd Pethe Ferenc is megemlíti a Természet Históriája című művében. Első ismert tenyésztője gróf Festetics Sámuel volt. Sokáig nem tekintették különálló fajtának a Pulitól, még néhány évvel ezelőtt is sokan keverték a két fajtát, de legalábbis nem tekintették külön fajtának őket. Pedig 1920-ban megtörtént a két fajta elkülönítése. Az első fajtaleírását 1924-ben dr. Raitsits Emil készítette. A második világháború után az 1960-as években kezdődött meg a fajta újra a tenyésztése, meglehetősen heterogén küllemű egyedekkel. Az Ócsag Imre által irányított nemesítés sokat javított a fajta megjelenésén. A fajta a kilencvenes évekig viszonylag ismeretlen maradt hazánkban, annak ellenére, hogy őshonos kutyafajtánk. Valahogy a Puli elvonta a figyelmet róla. Ehhez képest meglepő lehet, hogy a skandináv országokban (pláne Finnországban) nagy népszerűségnek örvendett már ekkor is (ahogyan a Mudi is). A kilencvenes évek vízválasztó abból a szempontból is, hogy a fajta szinte robbanás szerűen népszerű lett Magyarországon is. Nem mehetünk el a tény mellett, hogy az Agility is ekkor robbant be hazánkban. Hiszen ezt a fajtát szinte erre a sportra találták ki. Számos kutyát mai napig munkára tartanak a pásztorok, míg városi társaik az agility pályán tündökölnek.

A fajtát Hungarikummá nyilvánították!

A fajta jellegzetes testfelépítése kvadratikus. Ez azt jelenti, hogy a törzshossz megegyezik a marmagassággal, négyzetes felépítésű. A fej megnyúlt, viszonylag keskeny. Alakjára a megnyúlt arcorri rész nyomja rá a bélyegét.  A stopvonal alig érzékelhető. Az orrtükör keskeny, egyenes metszésű, és valamennyi színváltozatnál fekete. Az ajkak feszesen simulnak a fogsorhoz, sötéten pigmentáltak.Az állkapocs erős. Fogazata szabályos, ollós záródású, teljes. Fogai fejlettek, erősek, fehérek. A szemek közepes nagyságúak, ovális alakúak, kissé ferde metszésűek, élénk, értelmes kifejezésűek.  A fülek magasan tűzöttek, felállóak. A fül csúcsa felső harmadában határozottan előre és kissé oldalt bicsaklik. Közepes méretűek, arányosak, formájuk fordított V-alakú. Fülmozgása élénk.  Csontozata finom és szikár. Izomzata jól fejlett, nem terjedelmes, különösen feszes és szívós. Arányos, harmonikus megjelenés mellett rendkívül szikár fajta. A farok magasan tűzött, határozottan felfelé indul és a far fölött élére állított kör alakot képezve a kereszttájékra kunkorodik Az elülső mancsok szorosan zártak, boltozatosak - macskamancsok. A talppárna rugalmas. A karmok erősek, feketék vagy palaszürkék. A hátulsó végtagok nagyon erősek.A comb izmos és hosszú, hátraállított. A járás igen élénk, temperamentumos. 

Nyughatatlan vérmérsékletű, nagy munkakedvvel megáldott, rendkívül élénk terelő kutya. Vakmerően bátor, az idegenekkel szemben bizalmatlan. Értelmessége, élénksége, véleményalkotó és véleménynyilvánító képessége, rámenős természete miatt mindig és mindenhol magára vonja a figyelmet. Egész megjelenése tettrekészséget és hatalmas temperamentumot sugároz. Állása, figyelő helyzete mindig tevékenykedő testtartást mutat. Félénkség vagy flegma viselkedés - fajtaidegen tulajdonság. A Pumik kedves, intelligens, a gazdáért rajongó kutyák. Nagyszerű társa lehet azoknak az embereknek, akik tolerálják nyughatatlan vérmérsékletét, élénkségét, amely nagy munkakedvvel párosul. Fajta jellemző, hogy vakmerően bátor. A jól szocializált Pumi érdeklődő, barátkozó, nyitott. Értelmessége, élénksége, véleményalkotó és -nyilvánító képessége, rámenős természete miatt mindig és mindenhol magára vonja a figyelmet. Ezt valaki imádja, van akinek sok. Egész megjelenése tettrekészséget és hatalmas temperamentumot sugároz. Állása, figyelő helyzete mindig tevékenykedő testtartást mutat. Alapvetően egy szeretettre méltó energiabomba aki aktív  minden napokat igényel és a gazda közelségét.

A kutyák bohóca néven is emlegetett magyar terelő pásztorkutya az alkalmazkodás egyik legjobb példája. A pásztor csizmaszára mellől a modern nagyvárosok forgatagáig hosszú út vezetett, melyet ez a viszonylag kis termetű, csupa szív kutya sikeresen teljesített. Ez a fajta rendkívül okos, így ebből az intelligenciájából adódóan gyorsan tanul. Szinte várja a feladatot. Ez a fajta alapvetően pásztorkutya, így az ösztönök megőrzése érdekében biztosítani kell a számára azt, hogy ki tudja élni a rá jellemző tulajdonságait.Kutya és gazdája számára is élmény lehet (a kutya számára biztos) a terelősport kipróbálása, amelyre már több terelőpályán is lehetőség van. Ez egy energikus kutya, így találni kell a számára olyan programot, ahol a fölösleges energiáit le tudja vezetni. Az alkalmazkodásának köszönhetően kiválóan helyt áll minden olyan sportban, ahol kiélheti aktivitását. A Pumival öröm a mozgás, legyen az puller, agility, flyball, terelő sport, séta vagy csak egy családi kirándulás.  Mindez azt jelenti, hogy a tartásához jelentős idő és energia befektetés szükséges. Ha ez megvan, és jó gazdaként bánunk vele, akkor egy fantasztikus társra találhatunk a fajtában. És a sportos élet is biztosított mellette.

Kedves megjelenése, a bojtos fülecskék sok embert elbűvölnek, de mégsem való mindenkinek. Kifejezetten nem bírja a kennelben tartást, nagyon igényli az emberek társaságát, a foglalkoztatást, a közös játékot. Azt szokták mondani, a pumival akkor van baj, ha unatkozik így, ha nincs ideje a kutya számára, akkor ne válassza ezt a fajtát.

Alapvetően egy egészséges és hosszú életű fajta. Egészen idős koráig megőrzi élénkségét, játékosságát. A fajtára jellemző tipikus betegségek nem jellemzőek főként mivel a tenyésztési szabályok előírják a fajtához kapcsolódó szűréseket.

Azt szokták mondani, hogy ennek a fajtának a szőre nem igényel különösebb gondozást, ami a véleményünk és a tapasztalatom szerint csak részben igaz. A szőr ápolása attól függ, hogy milyen a szőrtípusa az adott egyednek. Az otthoni ápolásra, fésülésre a pumi szőrétől függően kéthetente vagy havonta kerítsünk sort. A kutya simogatása közben azonnal érezni lehet, ha valahol a szőrben elkezdenek felszaporodni az elhalt szőrök. Ilyenkor kis összetapadt tincseket lehet tapintani, amiket célszerű minél hamarabb eltávolítani. Ha a kutyánk szőre hajlamos arra, hogy összetapadjon, akkor az összetapadt tincseket finoman kézzel is szét lehet húzogatni, megkönnyítve ezzel a fésülést. Az otthoni ápoláshoz nem sok eszközre van szükség, így ez nem jelent különösebb költségeket. A rendszeres ápoláshoz szükség van egy lazítókefére, és egy ritka fogú bontó fésűre. Mint ahogyan egész lénye, így a szőre is csodálatos. Nem allergén, nem hullik, mert az elhalt szőrt visszatartja. Szőre öntisztuló, ami azt jelenti, hogy a szőrére került kosz kipereg belőle. Ezek miatt a jó szőrtulajdonságok miatt a pumi nem igényli a rendszeres fürdetést. Ha fürdetjük jó minőségű, a kutya szőrének megfelelő sampont használjunk. Vizesen, illetve szárítás közben tilos fésülni! A szőre akkor lesz a legszebb, ha hagyjuk magától megszáradni, de természetesen, ha hideg van, használjunk hajszárítót. A Pumi szőrét időnként a fajta jellegnek megfelelő formára szükséges igazítani, ehhez kozmetikusra van szükség. A bátrabb és ügyesebb kezű tulajdonosok maguk is megnyírhatják a kutyát, csak előtte tanulmányozzák át a nyírására vonatkozó előírásokat. 

Mint minden kutyafajtánál, úgy ennél is fontos a megfelelő szokások kialakítása, és a következetes szabályok betartása. A jó tenyésztő, amíg nála van a kiskutya megteremti a szocializáció alapjait amire a gazda építeni tud. Onnantól, hogy a gazdához kerül a kiskutya, a gazda felelőssége hogy tanítsa a kutyáját, vagyis olyan kutyát neveljen, aki a családdal és másokkal is megfelelően viselkedik és jól nevelt. A fajta intelligenciájából adódóan nagyon gyorsan kiismeri a gazdát és megtanulja, mit lehet és mit nem. Ha nem vagyunk következetesek, akkor megnézhetjük magunkat, mert azonnal felfedezi a kiskaput és ki is használja a gyengeségünket. Ennek a fajtának az esetében a szelíd nevelési módszerek alkalmazását tartjuk célravezetőnek, amely a pozitív megerősítéseken alapul. Ezeknek a kutyáknak vannak különleges igényei, melyek a gazdával való együttlétre, a játszásra, a feladatok elvégzésére és a mozgásigényének a kielégítésére irányulnak. Ne vegyünk ilyen kutyát, ha bennünk nincs meg az igény az ilyesfajta kapcsolatra és foglalkozásra egy kutyával.

A vásárlás előtt ismerkedjünk meg a fajtával, a fajta jellemzőivel, az ápolási és egyéb szükségleteivel. Ehhez érdemes elmenni kennel látogatásra, ahol személyesen is találkozhatnak a fajtával, megfigyelhetjük a viselkedését és a tapasztalt tenyésztők meg tudják ismertetni a leendő gazdit a fajta tulajdonságaival. Ha vásárlás mellett döntünk, kiskutyát csak tenyésztőtől és csak törzskönyvvel vásároljunk. A tenyésztők számára előírás, hogy csak olyan egyedek lehetnek tenyészkutyák, akik kötelező szűrővizsgálatokkal rendelkeznek. Ezek a vizsgálatok ennek a fajtának az esetében a csípődiszplázia szűrés, a DM és a PLL szűrés. Minden tenyészkutya számára kötelező az ösztönpróba és a tenyészszemle, ahol a fajta jellegnek megfelelő külső jellemzőket bírálják. A tenyésztőknek a legfontosabb tenyésztési céljuk a fajta egészségének megőrzése, és a fajta szempontjából a legmegfelelőbb egyedek tenyésztésbe vonása. A gazdi szempontjából a legfontosabb cél, hogy a gazdiknak olyan kiskutyákat adjanak át, melyek egészségesek, jól szocializáltak, és hosszú évekig örömükre szolgálnak a családnak.  Egy jó tenyésztő segíti a leendő gazdit, tanácsokkal látja el, és figyelemmel kíséri a nála született kiskutyák sorsát. Olyan helyről soha ne vásároljunk kiskutyát, ahol kennel sorok vannak, és felmerül annak a gyanúja, hogy egy kutyaszaporítóval van dolgunk. 

A Pumit és kalandos életét Fekete István Bogáncs című könyvében ismerhettük meg. Sokan azt hiszik, hogy a könyv egy Puliról szól, de az író már az első mondatban leszögezi, hogy „Bogáncs Pumi a javából. Tehát nem Puli, hanem Pumi. Amely ugyancsak a pásztorkutyák felekezetébe tartozik.”

A fajtával mi is először Fekete István Bogáncs című könyvében, majd egy Szilvásváradi kiállításon találkoztunk. Öreg kutyánk halála után úgy éreztük, hogy készen állunk arra, hogy ismét beengedjünk az életünkbe egy kutyát. Sokféle kutyát megnéztünk, és nem igazán egyezett a véleményünk a fajtaválasztásban. És ekkor megtörtént a találkozás. Két Pumi kutya ült egymás mellett, akik közül az idősebbik hangos nemtetszéssel utasította rendre a fiatalabbat. Először csak az élénkség, a temperamentum fogott meg bennünket, majd a két bojtos fülecske, és a rendkívül okos tekintet is rabul ejtette a szívünket. Aki azt mondja, hogy meglátni és megszeretni az nem túloz, mert mi is ezt éltük át. Szerelem volt első látásra, amit követett az elhatározás, hogy nekünk egy pumi kölyök kell. Az elhatározást az eladó kölykök nézegetése, majd megtalálás követte. Így került hozzánk Lóca kutyánk, majd később Kincső is, akik alaposan megváltoztatták az életünket. Elkezdtünk kiállításokra járni, részt vettünk pumit népszerűsítő rendezvényeken, tereléseken, ahol új barátságok és ismeretségek is kialakultak. A hazai és a külföldi kiállításokon elért kiemelkedő sikereink, és a fajta iránt érzett elkötelezettségünk egyenes úton vezetett a Bojtosfülű Pajkos Pumi Kennel megalapításához. A névválasztás során arra törekedtünk, hogy a kennel nevünk illeszkedjen a fajta alapvető jellemzőihez, a bojtos fülecskékhez, és a kedves élénk temperamentumhoz. 

Kennelünk neve: Bojtosfülű Pajkos Pumi Kennel

A kennel tulajdonosai: Botyánszki János és Téren Gizella Gyöngyi

Email: botyanszki.janos@gmail.com

Email: teren.gyongyi@gmail.com

WEB:  https://bojtosfulupajkos.hu/hu/

Kennelünk Cegléden található, kertvárosi övezetben. Kutyáink nem kennelben tartottak, szeretetteljes családi légkörben teljes jogú családtagként élnek velünk. Éppen ezért kiemelten fontosnak tartjuk azt, hogy a kutyáink megkapják azt a szeretetet és törődést, amire az egészséges fejlődésükhöz és a boldogságukhoz szükségük van. Mivel a Pumi Hungarikum, így minden tenyésztőnek kötelessége a fajta jellegének megőrzése. Felelősségteljes tenyésztőként mi is arra törekszünk, hogy nemzeti kincsünket mind külső megjelenésében, mind temperamentumában megőrizzük az utókornak.

Fajtagondozó szervezetünk a Magyar Pumiklub.  https://pumiklub.eu/