Akita Inu

Az Akita inu japán nemzeti kincs

 Eredete a 15. századra vezethető vissza, hasonló kinézetű kutyák azonban már 5000 évvel ezelőtt is létezhettek Japánban. Az akita név Honshu északi részén található japán prefektúrából származik. Alapvetően az akita közepes testű kutya volt, az 1603-as évektől kezdődően az Akita tartományban megrendezett kutyaviadalokon közepes méretű medvevadász kutyákat uszítottak egymás ellen. Később a harci ösztön előtérbe helyezése érdekében tosákkal és masztiffokkal keresztezték őket, így méretük is jelentősen megnövekedett. Ebben a korszakban megjelent egy közepes méretű, vadászatra használt kutya, az akita-matagi, a mai akita inu ősatyja. Az akita inu-t kizárólag a sógunok, birodalmi vezetők birtokolták. A kutyaviadalok ugyan betiltásra kerültek, de a fajta tenyésztése a nagytestű egyedekkel folyt tovább.  A második világháború alatt a japánok a kutyák bundáját katonai ruházat céljára használták fel. A rendőrség elrendelte a német juhászon kívül minden kutyafajta befogását. Az akita tulajdonosok/tenyésztők ezt azzal próbálták kicselezni, hogy német juhászokkal keresztezték kedvenceiket. 

A világháború végére nagyon kevés egyed maradt életben, 3, egymástól jól elkülöníthető változat alakult ki:

• Matagi akiták (vadászatra használt egyedek)
• Harci akiták
• Németjuhász-akiták

A 3 típus, mely mégis egy fajtanéven futott, komoly problémákat okozott a tenyésztés során. Elkezdődött a nem japán kutyákkal történő vérfrissítés, melyet a tenyésztők jelentős része elutasított, ősi Matagi akitákkal képzelte el a tradícionális japán fajta visszaállítását. Így alakult ki a mai ismert Japán akita. 1937- ben került a fajta először amerikába, ahol kialakult az amerikai akita belőle.

Hachiko története 

Az akita inut-t sokan Hachikoval azonosítják, akinek történetét az egész világ ismeri. Hachiko 1923-ban született Odate tartományban, gazdája Eizaburo Ueno professzor, a Tokyoi egyetem egyik oktatója. Hachiko neve nyolcast jelent, mert ő volt a nyolcadik kiskutyus az alomban.

Hachiko felnőve minden reggel elkísérte gazdáját a Shibuya vasútállomásra, és minden délután megvárta, hogy együtt menjenek haza. Igazán különleges kapcsolat volt közöttük. 1925 májusában a professzor nem tért vissza, stroke-ot kapott az egyetemen. Hachiko rendületlenül várta gazdáját, a rokonok vitték haza, de onnantól kezdve mindig visszaszökött a vasútállomásra és hűségesen várt. 10 éven keresztül várta, gyászolta legjobb barátját, ez idő alatt egy igazi legenda, nemzeti hős lett. 1934. áprilisában szobrot állítottak fel a tiszteletére a Shibuya állomáson, 1 évvel később, 1935. március 8-án Hachiko végső nyugalomra tért gazdájához. Halálának híre rengeteg látogatót vonzott az állomásra, akik virágkoszorúkkal lepték el a szobrot. A prefektúra nemzeti gyásznappá nyilvánította március 8-át.

Az akita alapvetően egy erőteljes, nagy testfelépítésű kutya. Testét durva tapintású, egyenes szőrzet és puha, sűrű aljszőrzet fedi, mely a csánkon és a faron hosszabb. Farkán a szőr lényegesen hosszabb, mint a test többi részén. Farka magasan ülő, vastag, mely felkunkorodik a hátára. Füle viszonylag kis méretű és vastag, a csúcsnál lekerekítve. Elhelyezkedését tekintve ferdén előre és felállva helyezkednek el. A szemei nagyon különlegesek, viszonylag kisméretű, a szem külső sarka feljebb helyezkedik el, ezért háromszögre hasonlít. A sötétbarna szempár tipikusan húzott, mandulavágású. Mozgásuk lendületes, erőt sugárzó, magabiztos. 

Az akita az alábbi színváltozatokban létezik:

• vörös-fehér
• szezám
• csíkos
• fehér.

 A fehér színű egyedek kivételével az összes színváltozat rendelkezik az ún. Urajiroval. Az urajiro a pofán, az orr két oldalán, az állkapocs és a nyak alatti részen, a mellkason és a hason, illetve a farok alsó részén és a lábak belső oldalán található fehér színű szőrzet.

Jelleme még a megjelenésénél is lenyűgözőbb. Erőteljes területvédő ösztönökkel rendelkezik, idegenekkel rendkívül bizalmatlan. Röviden és tömören, az akita egy feltételesen háziasított farkas. Vadászösztönei annyira magasak, hogy a kutyakiképzői módszerek egyike sem tudja ezt száz százalékosan elnyomni benne. Az akita vadászni fog, amint lehetősége nyílik rá, akkor is ha még soha életében nem tette. Rendkívül kreatív fajta, ha nincs formában ahhoz, hogy levadásszon egy nagyobb állatot, megtalálja a módját annak, hogyan ejthet el egy figyelmetlenebb példányt. Üldözési technikája csodálatra méltó, leleményes és rendkívül ügyes, az adott helyzetet gyorsan felméri. Vadászösztönei ellenére lehetnek ugyan macska barátai, de kizárólag a ház lakóit fogadja el, idegen macskákat egyáltalán nem visel a területén. A területe nem csak egy kert lehet, ugyanúgy képes bevédeni egy autót, kutyaszállító boxot, vagy bármilyen helyet, ahol valamivel hosszabb időt tölt el. Hűséges társunk az erdőben is, szívesen vesz részt a családdal túrákon, kisebb kirándulásokon. Mozgásigénye lényegesen kisebb mint az északi fajtáknak, sokkal fontosabb számára a család közelsége. Igényli a foglalkozást, a fizikai fárasztás mellett a szellemi munka, gondolkodást igénylő feladatok is nagy szerepet játszanak életükben. Alapvetően nem ajánljuk első kutyának, ám kellő elhivatottsággal és felkészüléssel nem szokott problémát okozni az első kutyás gazdiknak sem. Következetes, határozott nevelést igényel, a szabályok rendkívül fontosak a képzésük során. Az akita természeténél fogva domináns, uralkodó típus, ezért kutyaóvoda és kutyaiskola erősen javasolt, főként a szocializáció, kutyakommunikáció elsajátítása miatt! Feleslegesen nem ugat, ám az ugatáson kívül különféle hangok (beszélő, vitatkozó, örömkifejező) kiadására képes. Ezek a hangok kifejezetten családjuknak szólnak. Szeretett családtagjait mindig kitörő örömmel üdvözli egy ún. woozás kíséretében, táncol, közben a szájában különféle dolgokkal kedveskedik a gazdinak, például cipő, játékok, vagy amit éppen talál, mint egy ajándék, nyújtja oda a hazatérő gazdi kezébe. Az örömtáncát idegenek jelenlétében nem táncolja el, ez kifejezetten a családnak szól. Lényegében mintha két arca lenne, egy az idegenek felé, egy pedig a családnak. Az akita nagyon komolyan veszi az életet, legyen szó a sajátjáról, vagy szeretett családjáéról. Tökéletesen olvassa az emberi és állati testbeszédet, kiváló pszichológus és stratéga. Kitűnően alkalmazkodik környezetéhez, ehhez nagyon fontos, hogy még kiskorában minél több új dologgal ismerkedjen meg. Az emberekkel való bizalmatlanság szintén alakítható a megfelelő szocializációval. A tenyésztő is fektessen nagy hangsúlyt arra, hogy a kölyök idegen embereket és állatokat is meg tudjon ismerni. Így alakítható ki az idegen területen való semleges viselkedés, ám ha ez hiányzik, a kutya félénk vagy agresszív lehet. Ez a viselkedés az intimitásra vezethető vissza. Ha a gazdi gyenge jellem, aki nem tudja vagy nem akarja átvenni a vezetést, az akita kényelmetlenül érzi magát, kötelessége megvédenie a falkát. Idegessé válik, más kutyákkal agresszíven vagy félénken léphet fel.Az akita kifejezetten jól érzi magát egyedüli kutyaként is a családban, nem igényli a nagy kutyafalkát. Ha mégis szeretnénk mellé társat, érdemes az ellenkező nemből választani. Azonos nemű kutyák együtt tartása problémákhoz vezethet.

Egy akita társ a mindennapokban, boldogságot és őszinte szeretetet ad családjának.

Sajnos a tenyésztők minden igyekezete ellenére az akita esetén is számolnunk kell bizonyos örökletes betegségekkel. Alapvetően, mivel ősi típusról van szó, nem egy túlzottan terhelt fajta, ám van néhány olyan genetikai probléma, amely hazánkban is jelen van.

• A diszplázia, tipikusan a nagytestű fajták betegsége. Nagyrészt örökletes, ám nem megfelelő tartás folyamán is kialakulhat. A csúszós csempe, a nem megfelelő eledel is rossz hatással van a csípőre. A diszplázia szűrés a tenyészegyedek esetén kötelező! 
• A fajtára ezen kívül különböző szembetegségek is jellemzőek, a leggyakoribb az entropium, azaz a befelé forduló szemhéj, és a PRA (progresszív retina atrophia). A szemet is érinti az ún. VKH (Vogt-Koyanagi-harada szindróma), mely egy autoimmun betegség, jellemzően a bőr pigmentációvesztését okozza, emellett látásromlással, vaksággal jár.
• Az SA (Sebaceous adenitis) egy faggyúmirigy gyulladással járó betegség. Eleinte szőrhullás, később a bőr kóros elzsírosodása termelése figyelhető meg. Folyamatos kezelést igényel, a VKH-hoz hasonlóan nem gyógyítható.

Ezen betegségek elkerülése érdekében mindenképp javasoljuk a tenyésztőtől való vásárlást, hiszen a szűrések, genetikai vizsgálatok biztosítékul szolgálnak arra, hogy kevés esély van a megjelenésükre, legalábbis a tenyésztő mindent megtett annak érdekében, hogy elkerülje a genetikai problémák kialakulását.

Szőrének ápolása rendkívül egyszerű. Nincs szükség nyírásra vagy speciális kozmetikai munkálatokra ahhoz, hogy megfelelően karban tartsuk kedvencünk bundáját. A kölyköknek körülbelül 6 hónapos korukig babaszőrük van, ami nem igazán hullik, nagyon puha és dús. Ezt követően levedlenek és megjelenik a felnőtt szőrzetük, mely akár 2 éves korig mind színben mind minőségben változhat. Általánosságban elegendő heti egy alkalommal átkefélni a kutya bundáját. A vedlés alatt ezt akár naponta, 2 naponta is ajánlott ismételni, hogy minél hamarabb megszabaduljunk a felesleges szőrtől. Ha ezt elhanyagoljuk, az elhalt szőrzet alatt megtelepedhetnek a baktériumok, és ez különféle bőrproblémákat okozhat. Furminátort semmi esetre se alkalmazzunk dupla bundájú kutyák esetén! A dupla bunda miatt szinte öntisztuló. A fedőszőr lepergeti a vizet, ezért nehezen ázik át a teljes szőrzet. Fürdetni elegendő évente 1x-2x, de akkor sincs probléma ha havonta fürdetünk, persze ehhez megfelelő sampont kell választanunk. A nagy nyári melegben sok embernek megfordul a fejében, hogy megnyírja kis kedvencét. Ennél a fajtánál ez egy elvetendő ötlet, súlyos leégéshez, bőrsérüléshez vezethet. A dupla bunda jellemzője, hogy nyáron hűt, télen fűt.

Sajnos rengeteg tévhit kering az interneten arról, hogy a fajta nehezen képezhető, esetleg buta, figyelmetlen, nem való nekik a kutyaiskola. Ez egyáltalán nem igaz, csak származásánál fogva más hozzáállást igényel. Alapvetően szeretetből engedelmeskedik a gazdájának, ezt mindig vegyük figyelembe. Nevelése következetességet és magabiztosságot igényel, mivel rendkívül makacs és önfejű fajta. Fontos a szabályok betartatása, a szabályok felállítása. Minden esetben szeretettel és türelemmel forduljunk hozzá, nevelésükben a pozitív megerősítést javasoljuk. A megfelelő viselkedést, vagy a kiadott vezényszó teljesítését jutalomfalattal dicsérjük. Makacsságuk miatt előfordul, hogy felülbírálják döntéseinket, képesek önálló döntések meghozatalára, ezért rendkívül fontos, hogy meg legyen a gazda felé irányuló tisztelet. Ezt dominancia gyakorlatokkal, határozott fellépéssel tudjuk elérni. Viselkedésük nagyban függ az elvárásainktól is, hiszen attól függetlenül, hogy egy városi séta során kedves és barátságos, még a területét kifejezetten jól fogja őrizni. A szoros kutya-gazdi kapcsolat következményeként felismeri az adott szituációt és az elvárásoknak megfelelően cselekszik. Az első év kiemelten fontos mind képzés, mind szocializáció tekintetében. A fajta jellegzetessége, hogy idegen kutyákkal nem minden esetben jönnek ki jól, ezért ezen érdemes minél hamarabb elkezdeni dolgozni, megelőzni a problémákat. Ha az otthoni képzés mellett döntünk, mert kellő kutyás tapasztalattal rendelkezünk ahhoz, hogy megtanítsuk az elvárt viselkedésformákat és szükséges vezényszavakat, abban az esetben se vessük el a kutyaiskola gondolatát, hiszen a változatos környezet, az idegen emberekkel és kutyákkal való ismerkedés, kommunikáció lehetőségét otthon nem fogjuk tudni biztosítani neki. Ezen kívül a kutyaiskola remek sportolási lehetőség, illetve nem utolsó sorban közös program kedvencünkkel. A megfelelő kutyaiskola és képzési módszer kiválasztása is körültekintést igényel, hiszen egy rossz döntés több kárt okozhat mint hasznot. A kiválasztott iskolákat látogassuk meg kutyusunkkal együtt, nézzük meg hogy érzi magát az adott közegben, hogyan zajlik az oktatás, mennyire hangsúlyok a szocializáció a képzés során. Csak olyan iskolát válasszunk, ahol pozitív megerősítéssel dolgoznak, és a póráz nélküli kutyakommunikáció is szerves része a tananyagnak. Ahol csak pórázon megtanítanak pár gyakorlatot, azt az intézményt hanyagoljuk, a mi kutyánknak nem erre lesz szüksége, hanem arra, hogyan viselkedjen azzal a kutyával aki nem szimpatikus neki, hogyan játsszon, hogyan kommunikáljon más fajtákkal. Hiszen a kommunikációjuk merőben más, mint a többi, nem japán fajtáé, és emiatt alakulnak ki a nézeteltérések. Folyamatosan feszes testtartás, előre állított fülek, fent lévő farok, ezek a jelek akár fenyegetést is jelenthetnek a másik fél számára. Ők nagy privát térrel rendelkeznek, nem szeretik, ha az arcukba másznak, inkább kezdeményeznek. Jellemzően nem használják őket munkakutyaként. Azonban ez nem egy elvetendő ötlet. Vadászkutyaként, canicrossban vagy bikejöringben, mantrailinges keresőkutyaként bizonyítottan is megállják a helyüket, ezenkívül érdekes lehet velük az IPO sportágban is gondolkodni. Nézzük meg az adott kutya alap habitusát, érdeklődési körét, és ennek megfelelően válasszunk neki sportágat, amiben kellőképpen meg tudjuk mozgatni, vagy akár sikereket érhet el versenyszinten is. Ez a fajta bármire megtanítható, ami érdekli. Ehhez csak néhány összetevőre van szüksége: elhivatottság, feltétel nélküli szeretet a gazdi irányába, megfelelő motiváció. Játékossága inkább csak családja számára látható, egy igazi bohóc tud lenni, viszont a kívülállók ezt soha nem fogják látni. Számukra egy komoly, magabiztos, büszke és tekintélyt parancsoló kutya, nem az a labdázós típus.

• Kizárólag megbízható tenyésztőtől vásároljunk kutyust. Kevés tenyésztő foglalkozik a fajta nemesítésével hazánkban, kifejezetten drága fajtának minősül. 
• Ez a fajta teljes embert kíván. Nem az udvar dísze, nem státuszszimbólum, határozott és következetes gazdira van szüksége. Igazi társ, ha nincs időnk kellőképpen foglalkozni vele, válasszunk más fajtát. 
• Ismerjük meg a fajtát, találkozzunk a tenyésztővel, látogassunk meg akitás gazdikat, mielőtt meghoznánk a döntést.
• Ha a kutyafuttató sztárját szeretnénk felnevelni, ne ilyen kutyát válasszunk. 

Ujvári Adrienn vagyok, három gyönyörű akita kutyus büszke tulajdonosa. 2013 óta foglalkozom a fajtával, de már gyermekkoromtól kezdve kutyázom. Mindig családtagként tekintettem rájuk, nem csupán házőrzőként, vagy eszközként kezeltem őket. Egy kutya társ a mindennapokban, boldogságot és őszinte szeretetet ad családjának. A Raion No Shinsei Akita Kennel elkötelezett a fajtajelleg megóvása érdekében.

Kennelünkből kizárólag japán felmenőkkel rendelkező, a standartnak megfelelő kutyusok kerülnek ki.

Kutyusaink teljes jogú családtagok, velünk jönnek nyaralni, étterembe, kisebb-nagyobb kirándulásokra. Együtt járunk biciklizni, minden nap nagyokat sétálunk, sosem unatkozunk. A nálunk született kölykök megfelelő szocializációjáról minden esetben gondoskodunk, oltva, féregtelenítve, egészségügyi garanciával, törzskönyvezve kerülhetnek leendő gazdijukhoz 10 hetes koruk után. Tenyészcélunk meghatározása során nagy hangsúlyt fektetünk a belső tulajdonságokra is. Fontos számunkra a képezhetőség, a figyelmesség és értelem. Küllem tekintetében a Japánban született kutyákra jellemző vonásokat részesítjük előnyben, úgy mint mandulavágású, sötét szemek, nemes tartás, sportos testfelépítés, erőteljesen kunkorodó farok.Engem a fajta sajátosságai fogtak meg igazán. Feltétel nélküli hűség, egygazdás jellem, makacsság, büszkeség, erőteljes megjelenés. Egy olyan kutya, akinek a szeretete nem csak az ölébe pottyan az embernek, hanem igenis meg kell érte dolgozni. Kihívással teli feladat a társsá nevelése, de az eredmény magáért beszél. Talán az ember azt becsüli a legjobban, amiért megküzdött. Az egyetem befejezése után jutottam el arra a döntésre, hogy adottak a körülmények álmaim kutyájának a megtalálásához.