Kis münsterlandi vizsla

A Kis münsterlandi vizsla tudatos tenyésztésének kezdete a 19. századra tehető. Két ismert tenyésztőről tudunk ekkoriból a tanár Heitmann-ról Burgsteinfurt-ból és a vadőr Wolberg-ről Dorsten-ből. Ma őket tekintjük a fajta atyjainak. Mindkét vérvonal francia és belga spánielekből, mutató és kereső kutyákból lett kitenyésztve. Heitmann kutyái valamivel finomabb, kecsesebb egyedek voltak, míg Wolberg-éi erősebbek, robusztusabbak. Mindkét kennelben dokumentálták a vérvonal alakulását. Ezek a kutyák közepes méretű, hosszú szőrű, intelligens, önállóan dolgozni tudó vadászok voltak amik kiválóan helyt álltak mind erdőben, mind a mezőn, mind vizi vadászatok során. Ezek a vadászok körében méltán népszerű kutyák még közel 50 évig nem lettek hivatalosan elismerve. Az első fajta klub 1912-ben alakult. Edmund Löns tenyésztő sokat tett a fajta népszerűsítéséért az ezekről a kutyákról Német és nemzetközi sajtóban megjelent cikkeivel.

A 19. század közepén megváltoztatott német vadászati törvény miatt egyre népszerűbb lett ez a sport és így fellendült a kereslet a tökéletes vadász kutyák iránt is. 1870 körül a Hosszúszőrű Német spániel volt az egyik legnépszerűbb fajta a régióban. 1921-re Edmund Löns és Dr Friedrich Jungklaus megalkotta a standerdet, de azt 1936-ig nem fogadták el hivatalosan.

Közepes méretű vadász munkakutya. Elegáns összbenyomású, erőteljes, izmos felépítésű. Intelligens, nemes kifejezéssel, száraz testalkattal. Barna szemekkel. 
Marmagassága: kan 52-56 cm, szuka 50-54 cm. Színe: barna-fehér, barna-spriccelt. Szőre közepes hosszúságú és tömött, végtagok zászlósak, a farok erőteljesen zászlós főleg a középvonaltól. A füleken hosszú és rojtos, a fejen sima.

Barátságos, temperamentumos, de megfelelő neveléssel jól kezelhető. Nagyon szeret játszani, a munkának ez is az alapja. Mint minden vizslánál, szükséges a napi kiadós mozgás. Nem félénk, követelmény a lövésállóság is. Egyáltalán nem agresszív, ha nem provokálják.

Rendkívül intelligens, könnyen tanítható fajta. Megfelelő gazdával a munka is játék. Mozgásigénye nagy, mint minden vizslának.

Ápolása egyszerű. Hetente kétszer ajánlott kifésülni, ez elég is ahhoz, hogy rendben legyen a szőrzet. A fülek és a farok a hosszabb szőr miatt érzékenyebb. A karmokat figyelni kell, ha szükséges akkor vágni kell. (Ha sokat mozog betonon vagy dolgoznak vele terepen akkor ritkán). A füleit időnként érdemes ellenőrizni, hogy a hallójárat tiszta és egészséges legyen. A logó fül hajlamos a fülgyulladásra.

Ezek német származású kutyák, nálunk még nem nagyon kezdték szaporítani. Tenyészetemben 10 év alatt nem fordult elő betegség. (Leszámítva apróbb dolgot, mint hasmenés). Ez abból is következik, hogy a tenyésztés kötelező feltétele a két fajta munkavizsga, a diszplázia szűrés és a tenyészszemle. Természetesen a megelőzésre ügyelni kell. Idős korban hajlamossá válik a hízásra.

Csak tenyésztőtől vegyünk kutyát! Nem biztos, hogy az a tenyésztő, aki annak mondja magát. A tenyésztő FCI törzskönyv nélkül nem ad kutyát. A törzskönyvezett kölyök szülei megfelelnek a feltételeknek. Kizárólag oltott, chippezett, féreghajtott kölyköt vegyünk.

10 évvel ezelőtt vettem az első münsztimet. Sajnálom, hogy ilyen későn fedeztem fel. Kezdetben nem is gondoltam tenyésztésre, de kihívás lett, hogy kötelező feltétel a munkavizsga. Mivel itthon kevés a münszterlandi, három kutyát is hoztam külföldről. Kettőt Németországbol, egyet Szerbiából. Jelenleg hét kutyám van, ebből egy már nyugdíjas. Sok munkaversenyen szerepeltünk már jó eredménnyel, amin folyamatosan próbálok javítani.