A malinois a legokosabb kutyafajta

A malinois a legokosabb kutyafajta

A Helsinki Egyetem munkatársainak 2022. decemberben megjelent tanulmánya szerint a malinois a legokosabb kutyafajta.

A kutyafajták sokszínűsége jó lehetőséget ad a kutatóknak világszerte a tudományos vizsgálatokra, ám éppen ez a sokféleségük állítja kihívás elé is a tudományos világot. Nehéz összehasonlítani az annyira eltérő fajtákat főleg, ha egy olyan sokrétű dolgot szeretnénk vizsgálni, mint az intelligencia. Épp úgy, mint az embereknél a kutyáknál is sokféle intelligenciáról beszélhetünk. Persze állandóan készülnek toplisták a legokosabb fajtákról, de ezek némileg szubjektívek szoktak lenni.

Egy 2022. decemberében megjelent tanulmány a legfrissebb ilyen jellegű publikáció. Ebben a Helsinki Egyetem munkatársai, Saara Junttil és kollégái Anna Valros, Katariina Mäki, Heli Väätäjä, Elisa Reunanen és Katriina Tiira 1002 kutyát vizsgáltak 13 különböző fajtából.

A résztvevő fajták

Cocker Spániel Cocker Spániel,  

Malinois Malinois,

Sheltie Sheltie,

Aussie Aussie,

Border Collie Border Collie,  

Kelpie Kelpie,

Németjuhász Németjuhász,

Labrador Labrador,

Golden Golden,

Sanyol Vízi kutya,

Finn Laphound,

Hovawart Hovawart,

Keverék.

Voltak fajták, amik az emberi gesztusok értelmezésében voltak kiemelkedőek voltak, amelyek az önálló feladat megoldásban és így tovább ezért aztán tényleg nehéz összehasonlítani az intelligenciájukat. A kutatók egy pontrendszer segítségével próbálták eldönteni mégis melyik a legokosabb kutyafajta. Az eredmények hűen tükrözik a fajtaspecifikus tenyésztési szempontokat, azaz, hogy az ember a különböző fajtákat különböző előnyös tulajdonságaik szerint szelektálja évszázadok óta.

Sheltie
Sheltie

A kognitív képességek (mint például a tanulás, a memória, a gátló kontroll, a problémamegoldás és a szociális kogníció) fontos tulajdonságok az állatok életének szinte minden területén, a táplálékkereséstől a fajtársaival való együttműködésig. Ennek ellenére a kognitív tulajdonságok örökölhetősége állatokban még mindig nagyrészt ismeretlen téma. A kutya rendkívüli genetikai és fenotípusos sokféleségével egyedülálló lehetőséget kínál e témával kapcsolatos ismereteink bővítésére. A kutyafajták közötti viselkedésbeli eltérések jelentősek, és bizonyíték van arra, hogy ezen fajtakülönbségek közül sok genetikai tényezőkre vezethető vissza.

(A korábban megjelent tanulmányok rendszerint fajtacsoportokat hasonlítanak össze azon logika alapján, hogy a fajtacsoportok más-más célra lettek kitenyésztve azonban Kenth Svartberg a Svéd Agrár Tudományi Egyetem munkatársa hangsúlyozza, hogy az adott fajták genetikája és tartási célja is sokat változott azóta, hogy felosztották a fajtákat fajtacsoportok szerint, így ez nem biztos, hogy jó irány.)

Eddig kevés tanulmány hasonlította össze az egyes fajták közötti kognitív különbségeket. Sajnos ezek többsége korlátozott mintamérettel és korlátozott számú fajtával foglalkozott. Sőt, nagyon kevés empirikus kutatás foglalkozott olyan nem szociális kognitív tulajdonságokkal, mint a memória, a gátló kontroll, a térbeli problémamegoldás és a logikus érvelés. Vizsgálatunk célja az volt, hogy teljesebb képet adjunk a kutyafajták közötti kognitív különbségekről. A fajtakülönbségeket nem csak a kutyák szociokognitív képességeiben, hanem több olyan kognitív tulajdonságban is feltártuk, amelyek nem tartalmaznak szociális szempontot. Emellett összehasonlítottuk a fajtákat újszerű térben való felfedezésük, ismeretlen személy üdvözlése és aktivitási szintje tekintetében, mivel ezek a kognitív teljesítményhez is köthetők. Nagy mintaszámunk lehetővé tette számunkra, hogy az egyes fajták közötti különbségeket vizsgáljuk, ahelyett, hogy fajtacsoportos besorolást kellett volna igénybe venni.

Akciós termékek

A tanulmány célja az volt, hogy pontosabb képet kapjunk az adott fajták intellektuális képességeiről, viselkedéséről

A résztvevő kutyák többsége családi kedvenc volt és a legtöbbükkel aktívan sportoltak, emellett rendőrkutyák is részt vettek a tesztben. A rendőrkutyák kivételével a kiképzésük módját nem ismertük. 10 feladatot kellett elvégezzenek a kutyák, 7 a kognitív képességeket hívatott felmérni, 3 pedig a viselkedést. Jutalommal motiválták a kutyákat a tesztek során, melyek zárt térbe zajlottak egy kb. 30 négyzetméteres helyiségben. A vizsgáló helyiségben általában egy kutató, a kutya, a gazda és esetleg a kutya pár családtagja volt jelen (ez utóbbiak megfigyelőként.) A kognitív tesztek során párperces séta szüneteket iktattak be, melynek során a gazda kivitte a szabadba a kutyát, elkerülendő az állat túlterhelését. A feladatok során a gazda ugyan jelen volt, de a kutatók azt tanácsolták, hogy ne beszéljen a kutyához, a dicséretet leszámítva mikor jutalmazzák. Kizárólag a V-alakú kerítés megkerülésekor buzdíthatta a gazda a kutyát amennyiben a kutya folyamatosan rámeredt.

A tesztek

  1. Üdvözlés. Melynek során arra voltak kíváncsiak a kutya miképp reagál az idegen személlyel, a kutatóval való első interakcióra.
  2. Aktivitás. Egy aktivitás monitort helyeztek a kutya nyakörvére, mellyel a tesztek végéig figyelték az aktivitási szintjét.
  3. Felfedezés. A kutya miután felhelyezték a monitort a nyakörvére 5 percig szabadon mozoghatott a kísérleti helyiségben és a kutatók pontozták a viselkedésüket az alapján, hogy a gazdi mellett maradnak e biztonságban vagy kiváncsian felfedezik a helyiséget.
  4. Henger próba. Ennek során a kutyáknak egy átlátszó hengerből kellett megszerezni a jutalomfalatot melynek csak az egyik vége volt nyitott, ezt előkészítették azzal, hogy ne átlátszó hengerből kellett ugyanígy megszerezzék a falatot így a kutyák már tudták mi a feladat, az újdonság csupán az átlátszóság volt. Ahányszor a kutya hozzá ért a henger zárt oldalához azt hibának számították.
  5. Emberi gesztusok értelmezése. Ezt a feladatot megelőzően is megismertették a kutyákat a szituációval melynek során két edény valamelyikében van a táplálék. A feladat során különböző gesztusokkal mutatta a kísérlet vezető az ételt tartalmazó tálat a kutyának.
  6. V-alakú kerítés. A V-alakú kerítéses feladatot gyakran használják a kutya kognitív képességeinek vizsgálatakor, a kutya és a gazda a kerítés egyik oldalán van míg a kísérlet vezető a másik oldalra helyez jól láthatóan ételt. A kutyának 3 perce van a feladat megoldására és mérik az időt mennyi idő alatt sikerül neki.
  7. Megoldhatatlan feladat. A kutya 4 olyan dobozt kapott melyeket ki tud nyitni egyedül, bár egyre nehezebb feladat majd az 5.-et kizárólag emberi segítséggel lehetet kinyitni. Azt figyelték, hogy a kutya meddig próbálkozik egyedül, mikor kér segítséget, vagy adja fel segítség kérés nélkül. Ez az önálló probléma megoldási képességet is mérte és az emberrel való együttműködést is.
  8. Logikus gondolkodás. Ezt a feladatot is előkészítették oly módon, hogy a kutyák megszokták, hogy két tál közül az egyikben mindig van finomság. A kísérlet során azt mérték, hogy a kutya logikusan felméri e, hogy ha az egyik tál üres akkor a másikban kell legyen a jutalom.
  9. Emlékezett vs emberi útmutatás. Ennek során a kutyának választania kellett egy étellel teli tál és egy üres tál között, oly módon, hogy az ember az üresre mutatott. Azt vizsgálták, hogy a kutya hányszor hagyatkozik az emberii útmutatásra, a saját emlékeivel szemben.
  10. Memória. Ez alapvetően egy itt a piros hol a piros szituáció volt tálak alá rejtett jutalommal.
németjuhász
A mali mindenkori riválisan a németjuhász

A résztvevő kutyák összpontszáma alapján rangsorolták őket

A tesztelemben szereplő hét kognitív teszt közül ötnél szignifikáns különbségeket találtunk az egyes kutyafajták között. Fajta béli különbségeket találtak a társas megismerés, a perzisztencia, a gátló kontroll és a térbeli problémamegoldó képesség mérőszámaiban. Szintén nyilvánvaló volt a különbség az aktivitási szint, az ismeretlen személy üdvözlése és az újszerű környezet feltárása tekintetében. Ezzel szemben nem találtak fajtakülönbséget a rövid távú memória vagy a logikus érvelés tekintetében.

Mind a gátló kontroll, mind a szociális megismerés valószínűleg különösen fontos tulajdonság a kutyafajták mesterséges szelekciója során, mind történelmileg, mind manapság. Például a gátló kontroll értékes tulajdonság lehet terelőkutyáknál, amelyek szükségesek a ragadozó ösztönök kontrollálásához. A border collie és az ausztrál juhászkutya a legmagasabb pontszámot elért fajták közé tartozott a hengertesztben, ami magas gátló kontrollt jelez. Ezzel szemben a malinois és a német juhászkutya a legalacsonyabb pontszámot elért fajták közé tartozott. Ezeket a fajtákat gyakran használják olyan munkakörökben, amelyek nagy reakciókészséget igényelnek, ami gyakran alacsony gátló kontrollal és magas impulzivitással társul. Az ember által irányított viselkedés és a szociokognitív képességek nagyra értékelhetők a kedvtelésből tartott kutyáknál és olyan fajtákban, amelyeknek az emberekkel való szoros együttműködésre van szükségük, mint például a terelőkutyák és a retrieverek. Ezzel összhangban a kelpie, a golden retriever, az ausztrál juhászkutya és a border collie a megoldhatatlan feladat során idejük legnagyobb hányadát ember vezérelt viselkedéssel töltötte. Ezzel szemben az önálló munkavégzés képessége fontos lehet a különféle munkakutyáknál, például a kereső kutyáknál. Vizsgálatunkban a németjuhász és a malinois volt az a két fajta, amely a megoldhatatlan feladat során teljesen függetlennek bizonyult.

malinois
A kutatás arra jutott a malik a legokosabb kutyák

Összefoglalva, ugyan eredményeink a fajták eredeti vagy jelenlegi funkcióját tükrözik, de számos különbség nem magyarázható egyszerűen a fajtafunkcióval. Például a vizsgálatunkban részt vevő fajták közül sok a terelőcsoporthoz tartozott, de gyakran nagy eltérések mutatkoztak az eredményeikben több kognitív tesztben. A finn lapphund kapta a legalacsonyabb pontszámot a gesztusteszteken, míg a kelpie és a malinois kapta a legmagasabb pontszámot ezen a teszten, annak ellenére, hogy mindhárom terelőfajta. Hasonlóképpen, a megoldhatatlan feladat során az volt a legkevésbé valószínű, hogy egy aussie feladja a feladatot, míg a kelpiek voltak azok, amelyek a legnagyobb valószínűséggel hagyták ott az egészet hiába, hogy mindkettő terelő kutya.

Eredményeink megismétlik a különböző vizsgálatok eredményeit, amelyek az egyes fajták közötti különbségeket vizsgálták a V-kitérő feladatban, az emberi gesztusok megértésében és a megoldhatatlan feladatban. Ezzel szemben a legtöbb tanulmány, amely nem talált fajtakülönbséget, fajtacsoportokat hasonlított össze. Lehetséges, hogy ezekben a vizsgálatokban a fajták közötti potenciális különbségeket figyelmen kívül hagyták, mivel (a jelenlegi tanulmányunk szerint) a fajtacsoportokon belüli viselkedésbeli eltérések jelentősek lehetnek. Például a golden retriever jelentősen különbözött a labrador retrievertől a megoldhatatlan feladatban és a gesztustesztben. Eredményeink ezért rávilágítanak az egyes fajták közötti viselkedésbeli különbségek vizsgálatának fontosságára, ahelyett, hogy csak a fajtacsoport-kategorizálásra hagyatkoznánk.

A tanulmány hiányosságai

Nem találtunk szignifikáns fajtakülönbséget a logikai gondolkodás vagy memória tekintetében, és ezek az eredmények összhangban vannak a korábbi tanulmányokkal. Fontos azonban megjegyezni, hogy bár nem találtunk különbséget ezen fajták között, ez nem jelenti azt, hogy nem léteznek más fajták között ugye a tanulmány csupán 13 fajtát vizsgált. Például a tesztek során nem dolgoztunk se ősi fajtákkal, se kopókkal sem pedig terrierekkel. Ezért további kutatások szükségesek.

Fontos megjegyezni, hogy a tanulmányban használt populáció nem reprezentálja a teljes kutyapopulációt, mivel az eredmények országonként és kultúránkként eltérőek lehetnek. Ezen túlmenően, elkerülhetetlenül csak bizonyos típusú gazdik és kutyák kerültek kiválasztásra. A vizsgálatunkba bevont kutyák többnyire kutyasportban használt fajták voltak, és a legtöbb gazdi különböző kutyasportokban vagy versenyeken vett részt kedvencével. Bár ez korlátozza eredményeink általánosítását, figyelemre méltó, hogy jelentős fajtakülönbségek alakultak ki annak ellenére, hogy a résztvevő kutyák és képzési történeteik hasonlóak.

Lehetséges, hogy a vizsgálatunkban tapasztalt különbségek nem a fajták közötti genetikai különbségeken alapultak, hanem az élettapasztalatok vagy a képzés eltérései miatt, mivel ezek természetesen befolyásolják a viselkedést a kognitív tesztekben. Sajnos nem tudtuk ellenőrizni a kutyák kiképzésének, környezetének, élettapasztalatainak, hátterének lehetséges hatásait, mivel ezek az információk nem álltak rendelkezésünkre. Ezért vizsgálatunkban nem ismert, hogy milyen mértékben gyakorolhatnak hatásukat a különbségekre, ezt azonban legközelebb megvizsgáljuk. Korábbi tanulmányok azt sugallják, hogy nem valószínű, hogy a környezeti hatások az egyetlen magyarázat a fajták közötti különbségekre.

Kimutatták, hogy az emberi gesztusok megértésében és a gátló szabályozásban tapasztalható eltérések jelentős részét a genetikai okozza.

Ezen túlmenően, ha a résztvevő kutyák képzési előzményeit ellenőrizték, még mindig jelentős fajtakülönbségeket találtak a megoldhatatlan feladat, a problémamegoldó feladatok, a gátló kontroll és a mutatás értelmezésének képessége terén. Vitathatatlan, hogy a téma további vizsgálatokat igényel annak megállapítására, hogy a fajták között mekkora a jelentősége öröklődött tulajdonságoknak, szemben az egyed tapasztalatainak hatásával.

Vitatható, hogy a résztvevő malinois-k közötti nagy arányú rendőrkutya létszám (45%) torzíthatta az eredményeket a vizsgálatunkban. A mintánkban azonban más munkakutyák, valamint számos kedvtelésből tartott kutya is szerepelt, ezek az állatok is nagy számban vettek részt különböző kiképzéseken és versenyeken. Ezért nem sok értelme lett volna a rendőrkutyák kizárásának. Ennek ellenére elemeztük a hengerpróbát, a V-kitérőt és a megoldhatatlan feladatot a rendőrkutyák kizárásával. Ennek eredményeként a fajtakülönbségek a megoldhatatlan feladatban elenyészővé váltak, és a nem rendőrkutya malinoisok aránya 14,6-ról 7,7%-ra csökkent. Az összes többi változó esetében a fajtakülönbségek továbbra is szignifikánsak voltak, és a malinois pontszámai csak kis mértékben változtak.

Tehát mint minden ilyen kísérletnek ennek is voltak korlátai, de a tanulmány szerzői szerint azért relevánsak az eredményeik. Melyek alapján a malinois szerezte a legtöbb pontot.

A tanulmány részletei itt megnézhetőek.

Irány Magyarország piacvezető kisállat eledel, és felszerelés webáruháza!

0 kommentek