Erdélyi kopó
FCI fajtacsoport
Kopók és rokonfajták
Magasság
55-65 cm
Súly
min 25 kg
Méret
Közepes Nagy
Szőrtípus
Rövid szőrű
Szín
Fekete-cser
Harapásra való hajlam
Ápolás és tisztántartás
Egészség
Vedlési szint
Taníthatóság
Játékosság
Ugatás
Házőrző képesség
Harapási potenciál
Lakásban tartható
Gyerekbarát
Macskabarát
Háziállat-barát
Kezdő gazdiknak
Vízkedvelő kutyafajta?
Hízékonyság
Mozgásigény

Erdélyi kopó

Transylvanian Hound

Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a népvándorlás korában is éltek kopó típusú kutyák a Kárpát-medencében. Ezek fennmaradt példányaival keveredtek a honfoglaló magyarokkal érkező kopók. Így alakult ki az Erdélyi kopó közvetlen őse, a XI-XII században.

Erdélyi kopó története

Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a népvándorlás korában is éltek kopó típusú kutyák a Kárpát-medencében. Ezek fennmaradt példányaival keveredtek a honfoglaló magyarokkal érkező kutyák. Így alakult ki az Erdélyi kopó közvetlen őse, a XI-XII században. Az első képi ábrázolása a Codex Albensisből ismert, ami a 12. század első felében született. A Képes Krónika (1360) miniatúráin is ábrázolták őket. A kopó szó – mint olyan kutya, amit vadászatra használtak - első írásos említése 1237-ből, latin nyelvű levelekből származik. Az Erdélybe került példányok a sajátos vadászati viszonyok következtében fokozottan szívós és bátor kutyává fejlődtek az évszázadok során. Az itt kialakult kutyákat először serlegeket díszítő domborműveken ábrázolták az 1600-as években. A legrégebbi kép, ami gyalogos puskás kopós vadászatot ábrázol, a Mohácsvidéki kutyapecér - Hufnagel által készített - rajza Braun György Mundi Theatrum című művéből (1618).

A változatos terepviszonyok hatására alakult ki a fajta két típusa: a hosszú lábú és a rövid lábú verzió. A két változatot rendszerint együtt tartották. A hosszú lábút vadászatokhoz nagyvad – régebben bölény, majd medve, vaddisznó, hiúz -, a rövid lábút fedett területeken apróvad – róka, nyúl -, valamint sziklás terepen zerge vadászatára használták eredetileg. A 19. században a fajta meglehetősen elterjedt volt Magyarország területén. 

Nyomkövető kopó
Kitűnő vadászok

Ebből az időszakból tucatnyi vadász beszámoló, újságcikk, hirdetés tanúskodik a kopó aktív jelenlétéről a vadászatokon. Vélhetően ez vezetett oda, hogy 1901-ben megszületett a fajta első részletes fajtaleírása, mely Cynk Ede tollából származik. A 20. század első felében a Kárpát-medence strukturális változásai miatt a kutyás vadászat az erdélyi hegyvidéki területekre szorult vissza. A magyarországi állomány drasztikusan lecsökkent. 1947-ben egy román rendelet, a háború utáni törvényi változásokat kihasználva, a vadállományra káros dúvadnak minősítette és a Magyar agárral együtt kiirtásra, és ezzel szinte halálra ítélte a fajtát. Szerencsére voltak a fajta irányában elkötelezett hívek, akik nem hagyták veszni ezt a csodálatos vadászt. Anghi professzor törekvései, hogy a kiveszőfélben lévő magyar háziállatokat az Állatkert is bemutassa, sokban segített a magyar pásztorkutyák népszerűsítésében.

 Az ő utódja, Szederjei Ákos igazgatása idejében 1962-ben kezdődött el a Vadászati Világkiállítás szervezésének munkája. Dr. Fodor Tamás, aki abban az időben az Állatkert madárosztályának vezetője volt, valamint dr. Győrffy Lajos, aki a MAVOSZ főállatorvosa volt, a Főbizottság kynológiai bizottságában kapták azt a feladatot, hogy a Világkiállítással párhuzamosan rendezett Vadászkutya Világkiállításon a magyar vadászkutyafajtákat külön állítsák ki.

A Füzeserdei Magyar Vizsla kennel kutyája
A Füzeserdei Magyar Vizsla kennel kutyája

A kiállítás tématervezetét megküldték a nemzetközi kynológiai szövetségnek, az FCI-nek, mire azt a választ kapták, hogy a Magyar vizslát Magyar vizslát, a Magyar agarat, mint magyar vadászkutyafajtát elismerik, azonban ezt a fajtát nincs módjukban elismerni, mert ez a fajta kihalt. Nyilvántartásuk szerint 1944 óta nincs bejelentett alom. Győrffyék ekkor elhatározták, hogy nyakukba veszik Erdélyt, és kerítenek kopót a kiállításra. Fodor Tamásnak sikerül Máramarosszigeten Nyisztor Péter nevű vadásztól két Erdélyi kopó kölyköt vásárolni. Egy kant és egy szukát. Nyisztor Péterrel megegyeztek abban, hogy ő gépkocsival lehozza a kölyköket Vásárhelyre, ahonnan már Győrffy Lajos intézi a szállítást, aki ezért 1968 novemberében kiutazott a kutyákért. Ismervén az akkor kutyaszállítási nehézségeket, a román vadász és horgászszövetség maros megyei elnökét Kúfár Jenőt kérték meg, hogy segítsen ebben, aki mindent meg is tett annak érdekében, hogy a kutyákat Győrffy Lajos magával vihesse. Kellett ugyanis egy olyan hivatalos román nyelvű nyilatkozat, mely szerint az állatok értéket nem képviselnek, mert a román törvények szerint azokat ki kell irtani és ezt a két kutyát a magyar Vadászszövetségnek ajándékozzák. Azután megszerezte az állatorvosi igazolásokat is és akkor már csak a szállító ládák beszerzése volt hátra. Gyorsan elterjedt a magyar vadászok között a fajta,, mint az egyik legősibb magyar vadászkutyafajtának megmentése érdekében végzett munka híre. Így szerzett tudomás erről Báró Kemény János jól ismert író és vadász is, aki vállalta, hogy egy székely asztalossal elkészítteti a két szállítóládát. A mester örömmel vállalta a munkát, különösen akkor, amikor megtudta, hogy ez az akció egy ősi magyar kutyafajta megmentéséhez kell.

Erdélyi kopó falka
Nem volt könnyű, de megmentették a fajtát

Elkövetkezett az indulás napja: november 30. A gyorsvonathoz Székelykocsárdon csatlakozó személyvonat késő este indult Vásárhelyről, így még a késő délutáni órákban felrakták rá a két ládát kutyástul. Egy ismerős átvette a személypoggyászként feladott ládákat és megígérte, hogy nagyon vigyáz arra, hogy nehogy lemaradjanak a vonat paklikocsijából. A vonat késő este indult, az expedíció első lépése sikerült. Biharpüspöknél elkezdődött a román vámvizsgálat. A vonatot géppisztolyos patrulok vették körül, senkinek sem volt szabad leszállni. Nemsokára jött egy századosi rendfokozatú határőr és egy vámos, akik udvariasan ellenőrizték az útleveleket, megnéztek egy két csomagot a kocsiban. Győrffyéktől az útlevélvizsgálat után csak azt kérdezték, hogy van-e valakinek feladott csomagja? Ő jelezte is, hogy van kettő. Erre a tiszt azt kérte, hogy mutassa a bukaresti Finacia engedélyét, mert csak ezzel lehet kutyát szállítani. Győrffy elővette a Vadász és horgászszövetségtől kapott irományt, amit a tiszt nem tartott elegendőnek. Mit volt mit tenni, bemutatta a MAVOSZ főállatorvosi igazolványát és elkezdett folyékonyan hazudni. Bizalmasan félrehúzta a tisztet, és azt mondta neki: „tudja bizonyára, hogy úgy Caucescu mint Kádár elvtárs nagy vadászok. Nem régen volt egy protokoll vadászat, ahol együtt voltak s ennek emlékére kapott Kádár elvtárs két kutyát Caucescu elvtárstól ajándékba. AZONBAN BIZONYOS PROTOKOLLÁRIS OKOK miatt nem akarnak ennek az ügynek nagy nyilvánosságot adni, ezért engem, mint a Magyar Vadászok Országos Szövetségének főállatorvosát bíztak meg azzal, hogy a szállítást lebonyolítsam, mert Ön is bizonyára tudja, milyen nap van ma: Erdély Romániához csatlakozásának 50. évfordulója. A két nép barátságának érdekében ezt nálunk is megünnepelik. Ezért lesz Pesten a városligeti állatkertben egy kiállítás ahol ezt a két kutyát, mint a barátság hírnökeit kiállítják, ezért a reggeli gyorssal Pesten kell lenniük. Még azt is kiírják egy nagy transzparensre, hogy TREASCA ROMUNIA MARE! Tehát arra kértem, jól gondolja meg, hogy mit csinál, de ha nem engedi át a kutyákat, akkor kérek egy írást arról, hogy a határig elhoztam azokat, de Önök megakadályozták a kutyák átszállítását Magyarországra.” Nagyot nyelt erre a kapitány és elment megbeszélni a főnökével. Alig telet el öt perc visszajött és azt mondta, hogy a kutyákat meg kell itatni, mert nagyon szomjasok. Aztán hozott egy román nyelvű írást, hogy a román vadászszövetség küldeményét a két kopót a román-magyar határon egészségesen átszállították. Így érkezett meg a két kopó az állatkertbe, ahol MÓZSI és RÉKA törzskönyvi nevet kapták. A fajta standardjának elkészítése után nemzetközileg is elismertté vált az erdélyi kopó. Az FCI 1968-ban a kilencedik magyar kutyafajtánknak nyilvánította. Megindult a tenyésztés, először a testvérpárt házasították össze. Ez az alom lett bemutatva a Világkiállításon is. Majd később Dr. Tóth Zoltán és egyre többen hoztak be Erdélyből kopókat, ezzel kibővült a genetikai bázis, és beindulhatott hazánkban egy féltve őrzött ősi magyar vadászkutyafajta tenyésztése. Napjainkban Magyarországon kívül jelentős állománya van Romániában.

Külleme

Nemes, elegáns, harmonikus megjelenésű ősi magyar vadászeb. Megjelenését, jellemét speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok alakították. Közepes méretű, atletikus felépítésű, szikár, izmos, kiegyensúlyozott mozgású és jellemű fajta. Marmagassága: 55-65 cm. Semmiképpen nem a centiméterekben mért érték, hanem a harmónia és az összbenyomás a döntő! Súly: minimum 25 kg.

Erdélyi kopó  szuka
Elegáns, izmos kutya

Egész testét, hasa alját is rövid, sűrű, egyenes szálú, testhez simuló tömött szőr borítja. A szőr a nyakon, a martájékon, a comb hátsó élén és a farok vonalán hosszabb, mint a test többi részén. Szőrforgók és lécek előfordulnak. A szőrzet durva tapintású, fényes. A fedőszőrzet alatt aljszőrzet található. Nem kívánatos a túl rövid, túl finom illetve a megfelelő hosszúságú, de puha szőr, valamint a comb hátsó élén és a farok vonalán a zászlószerűen hosszú szőr. Ugyanakkor kívánatos a fekete, a téli időszakban minél sűrűbb aljszőrzet. A hosszú, szetteres szőrzet tenyésztésből kizáró ok. Szőrének alapszíne fekete. Nem túl sötét, cserszínű jegy pont formájában mindig található a szemboltíven. A fangon és végtagokon cserszínű jegyek vannak. A cserszín határozottan elkülönül a feketétől. A cser színe a világos fakó csertől a sötét cserig előfordul. A határozottan vörös hatású cser szín nem kívánatos. A fej lehet kormos. Fehér jelzés lehet az orron, mely homlokcsíkban folytatódhat, továbbá a nyakon gallér formájában, a mellen, a mellkas táján, a mancsokon, a végtagokra is felhúzódva és a farokvégen. A testfelület 1/5-énél több fehér szín nem kívánatos. A fehér jegyeken előfordulhat pettyezettség, ami nem kívánatos, de nem számít hibának. A fekete helyett a barna vagy szürke (kék) szín tenyésztésből kizáró hiba.

Jelleme

Vadászkutya. Kitűnően hajt és állít, után keresésre, vércsapázásra is kiválóan használható. Friss nyomra érve jellegzetes nyifogással csahol, hajtás közben messze hangzó, magas, csengő hangot hallat. Vadászatokon vezetőjétől távol is önállóan dolgozik. Többnyire egyedül, vagy párban dolgozik. Jóindulatú, bátor, kitartó. Alaptermészete nyugodt, kiegyensúlyozott, ugyanakkor határozott, temperamentumos. Igénytelen, a szélsőséges időjárást is bírja. A Kárpátok környezeti viszonyai szívós, bátor kutyává tették. Rövid szőre különösebb gondozást nem igényel. Önálló, de gazdájához ragaszkodik. Lakásban és kertes házban egyaránt tartható. Csodálatosan kijön a gyerekekkel, így megfelelő mozgatás és minőségi foglalkozás mellett ideális családi kedvenc is válhat belőle. Hajtó kutya, de sebzett vad után keresésére is használható. A hajtásokon 3-5 kutyából álló füzérben használják, de egyedül is dolgozik. Remek a problémamegoldó képessége, hiszen az önálló munka gyors, a gazdától független döntésekre sarkallta. Ennek köszönhetően hihetetlen intelligenciára tett szert. Az ősi ösztöneinek csak nehezen tud ellenállni. Ezért nagyon fontos a megfelelő és minél korábban elkezdődő képzése, mind a mozgásigényének, mind szellemi igényeinek kielégítése. Akár vadásztársnak, akár családi kedvencnek választottuk a fajtát, mindenképpen javasolt felkeresnünk egy jó kutyaiskolát még kölyökkorban.

Erdélyi kopó gyerekkel
Tökéletes családi kutyák

Fajtabetegségek

Szerencsére nincs tipikus fajtabetegsége. Vannak azonban olyan egészségügyi problémák, amelyek más fajtákban is előfordulnak. Ilyen például a csípőízületi vagy könyökízületi diszplázia. Sok más fajtában a tenyésztési engedélyhez már eleve szükséges, hogy a tenyészegyed diszplázia szűréssel rendelkezzen. Vagyis az ízületekről hozzáértő állatorvos által készített röntgenfelvétel alapján igazolják, hogy a kutya nem diszpláziás. Ennél a fajtánál ez egyelőre nem tenyésztésbe vételi feltétel, azonban vannak diszpláziás kutyák az állományban, ezért minden egyed estében javasolt 1,5-2 éves korában a vizsgálatot megcsináltatni. Ha kutyánk gyakran elfárad, és lefekszik, vagy mozgása során azt látjuk, hogy kímélni próbálja az ízületeit, akkor mindenképpen érdemes felkeresni az állatorvost. Másik előforduló rendellenesség az ektrópium (szemhéj kifelé fordulása), és az entrópium (a szemhéj befelé fordulása). Mindkettő műtéti úton helyrehozható, azonban öröklődő betegség, ezért az ilyen állatok tenyésztésbe vonása szintén nem javasolt. A betegségre öröklődésére vonatkozóan nincs genetikai szűrés. Idős kutyáknál rákbetegség is kialakulhat, de ez sem gyakoribb náluk, mint más fajtáknál. Az ételallergiáról is ugyanez mondható el.

Erdélyi kopó vaddisznókkel
Munka közben

Ápolás, kozmetika

Szőre különösebb ápolást nem igényel. Nyáron a téli vastag aljszőrzete kihullik, de emiatt nem kell fésülgetni. A karmait, ha kellően kemény talajon, és gyakran sétáltatjuk, akkor nem szükséges levágni, mert úgyis elkopik annyira, amennyire kell. Fürdetni persze lehet, de igazából erre sincs semmi szükség.

Nevelése, igényei

Mint minden vadászkutyával, velük is el kell már fiatalon kezdeni foglalkozni. Ez nemcsak a kutyának jó, de a gazdinak is nagyon hasznos. Főleg, ha az első kutya a családban. Ugyanis szangvinikus temperamentumából adódóan, melyet a sok évszázados önállóságra, problémamegoldásra való szelektálással alakított ki a vadászati használat a fajtában, könnyen az ember fejére nőhet, ha időben nem tanítjuk meg neki mik az együttélési szabályok. A kamaszkora (8-9 hónapos) táján aztán a jól képzett, szófogadó, gazdi büszkesége hirtelen elfelejteni látszik mindent, és a gazdi azt érzi, hogy minden hiába volt. De ekkor erősnek kell maradni: csak serdül, a határokat feszegeti. Vigyük vissza a suliba, és legyünk megint kicsik határozottabbak. A fajta rettentően intelligens, nagyon hamar rá fog jönni, hogy hol a helye. Mint minden kiskutya, áshat, rágcsálhat, rombolhat, de ha kellően le van mozgatva, és eleget foglalkozunk vele, netán adunk neki néhány pár kinőtt, szakadt cipőt, akkor nem fogja tönkre tenni a lakást, a kertet és az életünket. Sokan mondják, hogy nagy mozgásigényű fajta. Igazából, ha reggel és este egy-egy hosszabb sétára el tudjuk vinni, akkor napközben ő csak pihen, vagy a házat őrzi. Én a kerti tartás híve vagyok, de ismerek olyan kopókat, akik lakásban is kiválóan érzik magukat.

Kölyökkutyák a kerti fotelben
Kölyökkoruktól tudatos nevelést igényelnek

Kölyökkutya vásárláskor mire figyeljünk?

Ha ilyen kutyust szeretnénk társul vagy családtagnak, netán vadász partnernek, akkor kizárólag tenyésztőtől vásároljunk. Vannak olyan tenyésztők, akik kimondottan vadászó kutyákkal tenyésztenek csak. A kiskutya papírjain a szülők szép kiállítási címei nem mindig garancia a jó minőségre, hiszen nem az a divatos show kutya. A jó idegrendszerű, határozott, de nyugodt kiskutya nem csak akkor előnyös, ha ilyen kiállítási ambícióink vannak, hanem általában az együttéléshez is. Így erre érdemes talán a leginkább odafigyelni kiskutya választásakor.

Mindenképpen kérdezzük meg a tenyésztőt, hogy ő hogyan látja a választásunkat, hiszen egy idősebb házaspárnak nem biztos, hogy a legpörgősebb, leghangosabb kiskutyát érdemes hazavinnie. A kiskutyának mire elvisszük, már kell lennie oltási könyvének, (min 2 oltással, és többszöri féreghajtással), és mikrocsipjének. A származási iratok azonban sokszor csak később készülnek el, emiatt nem kell aggódni. A kölykök származását 2018 óta már DNS vizsgálattal kell igazolni. Így a magyar pedigrés kiskutyák vásárlásakor garancia a papír a szülőket illetően, míg egy külföldi származási irat esetén ez nem így van.  A tenyésztők nagy része elmondja a vásárlóknak, hogy a kölyköt 1 éves kora után el kell hozni egy tenyészszemlére, hogy lássuk milyen ösztönöket örökölt, hogyan fejlődött. Ez annak is javasolt, aki nem akar majd tenyészteni vele a jövőben. Figyeljünk rá a vásárláskor, hogy a tenyésztő szerződést is adjon (esetleg számlát is), és rendelkezzen FELIR azonosítóval. A szerződésben a tulajdonjogot pedig ruházza át ránk, és ne akarjon egyéb tenyésztési kötelezettségeket megszabni.

Kölyök kopó
Hallgassuk meg a tenyésztő javaslatát melyik kutya illik hozzánk

Tenyészet

A nevem Berényi-Kozma Katalin, és Magyarország csodálatos fővárosában, Budapesten élek. A 90-es évek eleje óta a fajta szerelmese vagyok. A Rákosparti-Hajtó Kennelt 2015-ben alapítottam. Eddig 4 alom született nálam, akik közt akadnak sikeres kiállítási kutyák, championok, és szerencsére jó vadászkutyák is. Fontos számomra a típusos, de funkcionális, vagyis a vadászati alkalmazhatóságot lehetővé tevő küllem, azonban ugyanennyire számít a stabil idegrendszer, és a jó ösztönök. A kennelem mottója: 

„Vannak a kutyák és van az erdélyi kopó”

Ez nem egy átlagos kutya, és nem való mindenkinek. Ez a fajta nagyon sok kitartást, lelkesedést, odaadást és egy kis függőséget is igényel. Sok szeretettel és határozottsággal azonban a család kedvenc fajtája lesz.

Erdélyi kopó tenyésztő
Tenyésztőnk kutyájával

Gyakran ismételt kérdések

Véleményem szerint az olyan tápok, melyek ára 1000 Ft/kg körül mozog, vagy ettől drágábbak, már kellően minőséginek mondhatóak. A nyers etetést is lehet választani, azonban érdemes ennek laposan utána olvasni, mielőtt belevágunk.

Ha kiskorától úgy szoktatjuk, és a behívás is biztosan jól megy, akkor is ajánlatos egy elektromos, vagy GPS nyakörv, ha erdőben, vagy vidéken, vad járta helyeken sétálunk. A vadászkutya ösztönei bámulatosan gyorsan és hirtelen be tudnak kapcsolni, ha netán az orra előtt ugrik fel egy nyúl, vagy egy őz szalad át előttünk. Az ilyen helyzetekre is fel lehet előre készülni az említett nyakörvek használatával, és azzal hogy résen vagyunk mindig.

Lehet, csak nem biztos, hogy visszahozza a labdát. Sokkal inkább felkapja és elszalad vele, játékra hívva a gazdit. Persze neki is meg lehet tanítani az apportírozást, de ő nem egy vizsla, ne várjuk el tőle, hogy huszadszor is visszahozza az eldobott botot.

A bemutatót Berényi-Kozma Katalinnak köszönhetjük

Image Description
Image Description
A 90-es évek eleje óta a fajta szerelmese vagyok. A Rákosparti-Hajtó Kennelt 2015-ben alapítottam. Eddig 4 alom született nálam, akik közt akadnak sikeres kiállítási kutyák, championok, és szerencsére jó vadászkutyák is.
Image Description
Katalin Berényi-Kozma — Rákosparti-Hajtó Erdélyi kopó kennel