Schipperke

A Belga juhászkutyák és ezek a kis méretű juhászkutyák közös őse valószínűleg a Leuvenaar nevű juhászkutya volt, egy általában elég kisméretű, és fekete ősi fajta. A Schipperkeeredete a 17. századba nyúlik vissza. 1690 körül ez volt a legkedveltebb fajta a brüsszeli St. Gery negyed a munkásai és suszterei között, akik vetélkedőket szerveztek, hogy dicsekedhessenek a bonyolultan megmunkált sárgaréz nyakörvekkel, melyekkel díszítették kutyáikat.

Kezdetben Spitz-nek illetve Spitzke-nek hívták ezeket a kutyákat, a mai nevét csak 1888-ban kapta, neve amúgy Flamandul „kis kapitányt” is jelent. De hivatkoztak rájuk „kis fekete rókaként”, „tazmániai ördögként” és „kis fekete ördöggént” is. A farkuk teljesen csonkolva volt, mely divat valószínűleg már a 15. századtól létezett. A legenda szerint 1609-ben egy cipész feldühödött  a szomszéd kutyájára, amiért az örökösen tőle lopkodott és dühében levágta az állat farkát. Ami megtetszett másoknak és innentől vált csonkolt farkúvá a fajta. Ez persze csak a legenda, a valóságban természetesen farkatlan kutya hírében álltak, olyannyira, hogy az 1880-as években Nagy Britanniában bemutattak farokkal rendelkező kölyköket, de megölték őket, mert előnytelen mutáció eredményének gondolták a farok meglétét. (1885-ben Nagy Brittaniában és az U.S.A.-ban 1887-ben került bemutatásra.) Erre azonban egy Reul nevű állatorvos már publikált egy cikket, amiben leírta, hogy ezeknek a kutyáknak természetesen igenis van farka és „csalásnak” titulálta a farok nélküliségüket.

Egerek, patkányok, vakondokok és más rágcsálók elfogójaként vált híressé. A fajtát először 1882-ben állították ki Spa városában. Marie-Henriette, Belgium Királynőjének köszönhetően vált divatossá. 1885-ben egy 50 fős rajongótábora a fajtának összegyűjtöttek mindent, amit tudtak a fajtáról. Az évek alatt nagy erőfeszítéseket kellett tenni a fajta egységesítéséhez. Valójában abban az időben vita alakult ki az Anvers, a Louvain és a Brüsszelből származó, különböző változatokról. Meg kellett állapodjanak a színben, a preferált ösztönkészségben, a névben stb. A fajtaleírást 1888-ban állította össze az abban az évben alapított tenyésztői klub, amely jelenleg a legöregebb tenyésztői klub Belgiumban.

1889-ben John Lysen belga bíró megjelentetett egy cikket az American Field magazinban arról miért változtattak meg a fajta nevét, mikor sokáig Spiccként hivatkoztak rájuk, mire azt a választ kapta, hogy a németek a Pomerániait is spiccnek hívják, az a név már foglalt, egy ilyen különleges névvel pedig népszerűbb is a fajta a külföldiek körében, mint ha Spicc maradt volna. Akkoriban ugyanis nagy kereslet volt a különleges kutyák különböző országokba való exportálására és a név divatba jöttével mindenféle fajta kutyát rásóztak az emberre Schipperke néven. Lylsen szintén leírta cikkeiben, hogy ez a fajta eredetileg a munkásosztályé volt, nem pedig az előkelőké és kiváló munkakutyaként dolgozott. Írásaiban kifogásolta ennek megváltozását. Emellett leírta a Belga juhász kutyával való megcáfolhatatlan rokonságát is. Hangsúlyozza azonban azt is, hogy ez a kutya nem egy mini Belga juhász. Az első Világháború után Isobel Ormiston számtalan díjnyertes kutyát importált Amerikába amikkel létrehozta a Kelso Kennels in America-t, ő segített létrehozni a fajta klubbot is hazájában.

Kisméretű juhászkutya, nagyon masszív felépítéssel, avatatlan szem számára hasonlít a mudira. A feje ék alakú, eléggé fejlett koponyával és viszonylag rövid arcorri résszel. Szeme ovális és sötét mogyorószínű, füle kicsi, háromszögletű és felálló. A teste harmonikusan felépített, rövid, eléggé széles és zömök, de a végtagjai finom csontúak. A szőre nagyon karakteres, dús és egyenes szálú; nyakszőrzetet, sörényt, mellényt és térdnadrágot képezve, ami igazán egyedi körvonalat ad neki. A nemek közötti különbség jól látható.

Egy kiváló kis termetű őrkutya, kivételes jelző képességekkel, pezseg az életerőtől, tartózkodó az idegenekkel szemben. Élénk és értelmes, fürge, fáradhatatlan, egyfolytában a körülötte zajló dolgok iránt érdeklődik, kíváncsi. Bátor és éber természetű kutyák, eltökélten őrzik a házat, a kertet vagy az adott terület, s hangos ugatással jelzik a két- vagy négylábú betolakodók közeledtét. Ugatnak és védenek anélkül, hogy komolyan veszélyeztetnék az embereket. Általában eléggé "kerthez kötöttnek" tartják, azaz nem különösebben hajlamosak arra, hogy elcsavarogjanak a kertből vagy a lakóhelyükről, feltéve, hogy elegendő elfoglaltságot biztosítanak a számukra. Ugyanakkor lakásban is jól tartható amennyiben megfelelően ki van elégítve a mozgásigénye. A gazdájukkal és a család tagjaival szemben odaadóak. Gyerekekkel jó párost alkotnak, gyengédek velük szemben. Kitartó, hűséges kutyák. Érdeklődő kutya, vadászik a patkányra, a vakondokra és egyéb kártevőkre. Kutyasportban leginkább agility versenyzőként állja meg a helyét. Nem ismer félelmet és nem jellemző rá az agresszió sem.

A fajta tagjai általában jól kijönnek a családtagokkal és a háziállatokkal. Még kölyökkorában meg kell ismertetni a kisebb termetű háziállatokkal, például a macskákkal, más különben hajlamossá válhatnak az efféle teremtmények elkergetésére. Ha hozzászokik ezekhez az állatokhoz akkor gond nélkül együtt tarthatóak. Ha idegen érkezik látogatóba, eleinte általában messzebbről figyelik meg; ilyenkor döntik el, kedvükre való-e az illető, vagy sem. Általában jól kijönnek a többi kutyával, de azt nem tűrik, hogy megfélemlítsék őket. Nevelése ugyanolyan következetességet igényel mint egy nagy kutya esetén. Jól taníthatóak szeretnek a gazda kedvében járni. A legtöbbjük imád dolgokat visszahozni, apportozni. Ha viszonylag tágas kertben tartják mozgásigénye zömét az ottani rohangálással ki tudja elégíteni. Amennyiben panelban tartott kutyusról van szó, napi sétáltatással, esetleg futtatással, túrázással, agility sportban való részvétellel érdemes kielégíteni a Sipi mozgásigényét. Kis testben nagy szív lakozik, fontos számára az aktív tevékeny élet. Kiállítási kutya esetén fiatal korban érdemes elkezdeni az idegen kutyákhoz, hanghatásokhoz, felvezető póráz használatához, foguk megmutatásához való hozzászoktatást. Ezt lehet egy kutyaóvodában is elkezdeni kezdő gazdi esetén, gyakorló gazdi otthon is könnyen megoldja a kölyök kiképzését. 4-5 hónapos korában érdemes elvinni élete első Bébi osztályos kutyakiállítására. Ahol már éles bevetésben tudja megmutatni magát a kutya-gazdi páros.

A szőrzet viszonylag kevés ápolást igényel. Öntisztuló szőrzettel rendelkezik. Heti egy kifésülés általában elegendő. Vedlés idején, évente kétszer az aljszőrzet kilazult szálai kártolókefével illetve fésűvel távolíthatók el, ilyenkor érdemes naponta az elhalt szőrt kifésülni a vedlés gyorsabb lezajlása végett. Fürdetni évente 1-2 alkalommal elegendő, egyébként pedig elegendő lakásban való beengedés előtt a lábakat lemosni-letörölni. Ezt ügyesen meg is szokják. Füleket fültisztító folyadékkal, vattapamaccsal ritkán érdemes kitakarítani, de álló fülű kutya lévén nem jellemző a fülek elkoszolódása illetve betegsége. Karmok ápolása, túlnövés esetén karomvágóval picit visszacsípni. Amennyiben a gazdi ebben nem jártas érdemes kedvencünket kutyakozmetikába vagy állatorvoshoz elvinni ezen művelet elvégzéséért.

Nincs jellemző fajta betegsége. Egészséges, ellenálló szervezetük van. Mentesek a túltenyésztésből adódó betegségektől.

Fajta kiválasztása után érdemes időpontot kérni a tenyésztőtől és ellátogatni kennelébe, ott megnézni élőben a szülőpárt akiktől a leendő társunk születni fog, kikérdezni a fajta igényeit tájékozódni hogy a gazdi életmódjához illik-e a fajta egyáltalán. Törzskönyvezve, megfelelő oltásokkal, chippezve, féregtelenítve, adás-vételi szerződéssel vásároljunk kiskutyát. Leendő kiskutyánkat látogassuk meg a tenyésztőnél amikor is kiválasztjuk számunka a legmegfelelőbbet. Kérjünk tanácsot etetéssel, következő oltás-féregtelenítés időpontja, neveléssel kapcsolatosan.

Fülöp Adrien vagyok három gyönyörű Shipi tulajdonosa. Kutyatenyésztést 2008-ban kezdtem, megalapítva a Dwarf Energy kennelt Törpe pinscher fajtával. Első Shipim 2010-ben érkezett a kennelembe. Jelenleg 1 kan és 2 szuka kutyus alkotja kennelem tagjait. Kutyáim családtagként nagy szeretetben nevelkedtek, számos kutyakiállítás van mögöttünk sok-sok sikerrel. Kennelem mindhárom tagja több Champion cím büszke viselője. Kölykök pici koruktól fogva megfelelő nevelésben, szocializációban részesülnek. 4 hetes korukban kiválaszthatóak, majd megfelelő oltásokkal, féregtelenítés, chipezés, törzskönyvezés  után 9 hetes korukban kerülnek gazdijukhoz. Gazdikkal sokszor kennel látogatás során mindig elbeszélgetek, megbeszéljük a fajta jellegzetességeit, igényeit, milyen célra szeretnének kiskutyát ők mit tudnak biztosítani számára és ilyen információk birtokában a leendő gazdik felelős döntést tudnak hozni a kölyök választását illetően. Van kutyus aki családi kutyaként funkcionál, van aki kiállítási illetve tenyésztési kutyaként éli mindennapjait jelenlegi családjában. Nagy örömömre mindig kapok visszajelzést a tőlem származó kölykök hogylétéről, kiállítási és egyéb sikereikről mely nagy büszkeséggel tölt el. Ezért érdemes tenyészteni amikor látom a boldog gazdikat a boldog kutyusaikkal.