Egyes kutyafajták tenyésztése felér az állatkínzással!?

Első, hogy tisztázzuk a cím nem hatásvadászat céljából jött létre, bíróságokon állatvédők, állatorvosok pert nyertek egyes fajták tenyésztésének betiltása és szankcionálása mellett, mivel a fajtastandardok fenntartása hosszútávon felér egy állatkínzással.

Fontos továbbá leszögeznem, hogy jómagam is tenyésztő vagyok és több tenyésztői szervezet tagja, így a problémákkal belülről is találkozom.

Többször láthattunk olyat, hogy a tenyésztői szervezetek ahelyett, hogy tenyésztéssel korrigálnák a genetikai-zsákutcába vitt fajtákat, inkább a fajtastandardot módosították úgy, hogy az megfeleljen annak, amit elrontottak. 

Úgynevezett „fajtabetegségként” elkönyvelik a hibás gének halmazát.

A standardoknak nem a hibák elfogadtatása, elfedése lenne a célja, hanem az, hogy mindenki számára iránymutatást adjon ahhoz, hogyan lehetséges a felmerülő eltéréseket, hibákat tenyésztéssel javítani.

Szörnyű példa erre a német juhász.

Így nézett ki az egykoron mindenki tiszteletét kivívó német juhászkutya.

És így néz ki a munkára és mozgásra alkalmatlanra tenyésztett, modern show vonal.... Érdemes megnézni egy Crufts győztes németjuhász járását.

És ezt nem csak, hogy engedélyezik, de favorizálják is! Ezeket a kutyákat 5-8 km-es séta után kézben kell hazavinni, olyan fájdalmaik lehetnek a hibás szelekciójuk miatt.

Ez egy példa volt csak, de számos olyan fajtával találkozhatunk, melyet az ember a STANDARDRA hivatkozva, nem megfelelő szelekcióval, túlzásokkal eltorzított. 

A koponya eltorzítását számos fajtánál megfigyelhetjük.

A rövid orrú kutyákat több ország is a súlyos egészségügyi problémákkal küzdő kutyafajták közt tart számon.

Íme a fajtalista:

Francia bulldog, angol bulldog, boxer, boston terrier, pekingi palotakutya, mopsz, cavalier king charles spániel, lhasa apso, shar pei, shih tzu (si-cu), bullmasztiff.

De sajnos már megfigyelhetőek a tünetek a rottweiler és bordeaux-i dog fajtákban is.

A túl rövid orr, nekünk „cuki” nekik az életükbe kerülhet!

Maradjuk a bulldogoknál, elvégre az az én asztalom. Az orr túlzott rövidsége miatt igen nagy kockázata van a nehezített légzésnek, zárt orrlyukaknak, lágyszájpadlásnak, refluxnak, terhelésre fulladás kialakulásának, de ezt követelik meg a kiállításokon standard címszó alatt. Nyilván a fentebb felsorolt fajtáknál kívánatosabb a „rövidebb” orr, viszont van egy bizonyos orrhossz, ami 100 %-ban kóros és az életminőség romlásához vezet!

A bal oldalon az úgynevezett „túl rövid orr látható, ami a mopszoid típus” jellemzője. Torlódott, gerinc és fogak, nehezített légzés, szemproblémák ...stb. jellemzi!

A jobb oldalon pedig a már terrierekkel keresztezett típus, ami a mopszoid típus ellenkezője egészségügyileg. 

Lássuk be egyik sem az a kívánatos francia bulldog látvány, viszont a terrier típus nélkül nem lesz újra egészséges a francia bulldog, mint az 1800-as évek végén, amikor is vadászatokon használták őket és volt valódi funkciójuk.

Mindenkinek tudnia kell!

A francia bulldogok, mopszok, angol bulldogok, griffonok és törpe vadászterrierek ...stb. keverék ebekként jöttek létre.

Az, hogy a törzskönyveken például a francia bulldog származása visszavezethető az első törzskönyvezett egyedekig nem dicsőség, csak annak a bizonyítéka, hogy belterjes tenyésztés zajlik, ami csökkenti a genetikai sokszínűséget. Így a betegségeket kódoló gének a szűk genetikai háttér miatt sűrűbben találkozhatnak szembe egymással. A francia bulldognak cseppvérkeresztezésre van szüksége, illetve ezután nemesítő munkával a beteg géneket ki lehetne zárni, de ehhez összefogás kell, világszinten akár.

A Brachycephal fajtáknál egy másik nagy probléma az orrlyuk teljes vagy részleges szűkülete. Hogyan vegyen levegőt az állat, ha nincs orrlyuka? Az alábbi táblázat szépen mutatja milyen egy zárt és egy nyitott orrlyuk közti eltérés.

Saját tenyésztői tapasztalataim alapján, kis odafigyelés mellett 2-3 generáció alatt egy teljesen zárt orrlyukból lehetséges nyitottabb, „jobban szellőző” légzőszervet létrehozni, bár nehéz lesz végleg megszüntetni a defektusokat, hiszen velünk vannak a kezdetek óta. 

Aki Brachycephal fajtát választ magának igenis fel kell készülnie a lehetséges korrekciós műtétekre, ha szeretne kedvence életminőségén javítani.

Szintén nagy probléma a gerinc különböző elváltozásai, ami mára már annyira átszőtt egyes fajtákat, hogy elfogadott ténynek állítják be a sérvre való hajlamot, könyök és csípő elváltozásokat és a gerinctorziókat.

Megfelelő szűrővizsgálatok mellett ezek a tényként kezelt defektusok is pár évtized alatt korrigálhatóak lennének. Csupán egy röntgengép, szigorúbb egészségügyi feltételek megkövetelése és elhivatott valódi tenyésztők szükségesek hozzá. De vajon miért nem célja a világ legnagyobb tenyésztői szervezeteinek az, hogy egyes országokban már tenyésztési tilalom alá tett fajták tenyésztését komolyabb egészségügyi elvárások elé állítsa?

Vagy fogalmazhatok másképp is, miért nem teszünk egységes lépéseket az állatkínzásnak minősülő tettek ellen?

Igen! Jól olvasod! Állatkínzás!

Elvégre az, hogy egy kutya a hibásan van tenyésztve igenis a fajtát fenntartó civil szervezetek felelőssége! Mivel a standard hibásan van megírva, így a tenyésztőknek semmilyen útmutatás nincs a kezükbe, hacsak nem maguk finanszírozzák az egészség javításához szükséges genetikai kutatásokat. Az alábbi képeket szemlélve kérek mindenkit, gondolja magát csak 10 másodpercig ezeknek az állatoknak a helyébe. Ők mennyire érezhetik magukat jól egy ilyen testbe zárva?

Egykoron a kutyák az emberi tevékenységek, munkák szerves részét képezték! Funkciója volt sok ma ismert divat fajtának. Csak rajtunk embereken múlik az, hogy milyen minőségben élik/nem élik az életüket mellettünk hű társként az elkövetkező évtizedekben.