Stresszes kutya

Stresszes kutya

Stresszes kutya viselkedése. A stressz okai, jelei kedvencünknél. Honnan tudom, hogy kutyám szorong? Mit tehetek, hogy boldogabb legyen?

Kutyánk sok féle módon adhatja tudtunkra, ha feszült, fél vagy szorong. Amennyiben kedvencünk sokszor mutatja stressz jeleit, esetleg aránytalan mértékben ijedős úgy fel kell deríteni az okokat. 

Idegesség jelei kutyáknál

A szorongás mértékétől és az állat személyiségétől függően különböző jelei lehetnek annak, hogy kedvencünk frusztrált. És ezek szinte mindegyike jelezhet egyéb, egészségügyi problémát is, de ha figyelünk kutyánkra akkor jó eséllyel felismerjük, ha lelki problémái vannak.

Ásítás

Hosszú, elnyújtott ásítás, amit gyakran kísér magas hangú nyüszítés, fejrázás, egész test rázása. De az is lehetséges, hogy sokszor ásít egymás után kedvencünk. Ez a fajta ásítás jól megkülönböztethető az álmos, békés ásítástól. Látszik is az állaton ilyenkor, hogy kellemetlenül érzi magát, ideges.

Csámcsogás

A csámcsogás, fogkocogtatás és nyálzás mind-mind jelezhetik azt, hogy kedvencünk szorong, ahogy fogproblémát, fogkövességet, fogfájást is. Amennyiben gyakran csinálja ezt az állat, úgy érdemes elvinni orvoshoz, hogy kiderítsük fogprobléma vagy lelki okok állnak e a háttérben.

PAcsit adó kutya
Ha figyelünk kutyánkra akkor felismerjük, ha segítségre van szüksége

Remegés

A remegés utalhat lelki problémákra vagy mozgásszervi, főként gerinc eredetű fájdalomra. Amennyiben nem tudjuk szituációhoz kötni az egész testes remegést vagy mozgás, lépcsőzés, ugrálás után csinálja kutyánk illetve huzamosabb ideig fenn áll mindenképpen keressünk fel ortopédszakállatorvost.

Szőr ledobása

Stressz hatására az ebek hajlamosak annyira intenzíven vedleni, hogy szinte ledobják a szőrüket. Gyakran megesik az állatorvosi vizsgálóban, hogy egy 10 perces vizit alatt, 3 marék szőrt ledob az állat. Hosszabb ideig fenn álló stressz hatása a szőr és a bőr állapotán is meglátszik (korpásodás is lehet). Fontos azonban megjegyezzük, hogy ezek is jelezhetnek betegséget. Amennyiben nem csak ilyen 10 perces időintervallumokban tapasztalunk intenzív vedlést (mint az orvosnál, ami lássuk be indokolt) illetve bőrtüneteket is látunk akkor lehetséges, hogy kedvencünk allergiás vagy egyéb betegség áll a háttérben.

Nyüszítés

A magas hangú nyüszítés, magyarázás jelezhet frusztrációt, türelmetlenséget, szorongást és természetesen fájdalmat is. Ugyanígy a halkan "sírdogálás" is.

Lapítás, bujkálás

A lapítás, a test összehúzása és a bujkálás már igen intenzív félelmet vagy fájdalmat jelez!

Fül hátra csapása

A fül hátra csapása jelezhet megadást, akár megadó üdvözlést egy a rangsorban fölötte álló állat, ember felé. Ebben az esetben ez csak egy udvarias köszöntés, semmiféle negatív érzelmet nem jelez, feltehetően boldog, laza farokcsóválás kíséri. De ha ehhez a kutya feszült, óvatosan mozog, láthatóan szorong akkor félelmet vagy fájdalmat jelent.

Farok behúzva tartása

A farok maga alá húzása általában félelmet, szorongást jelez (kivételek vannak például a Whippetnek Whippetnek ez a természetes farok tartása) vagy fájdalmat jelez. De ha a megadó köszöntést kíséri a fölötte álló falka taggal szemben akkor csak udvariasság.

Kis spicc ultrahangon
A legtöbb stressz tünet hátterében orvosi okok is állhatnak

Feszült testtartás

A szorongó, rettegő, ideges kutya teste általában feszes. Izmai, végtagjai ugrásra készek. Ugyanígy a mozgásszervi betegségek jele is lehet a merev mozgás.

Kényszeresnek tűnő mozgások

A test kirázása (mintha vizes lenne), ásás, lihegés (bár ez is jelezhet betegséget, de akár hőgutát is), ugatás, rohangálás, ugrálás, rágás, mind-mind jelezhetnek lelki problémákat.

Indokolatlan vakaródzás, nyalogatás

Az indokolatlannak tűnő kényszeres nyalogatás, mosakodás, vakaródzás egy fajta önnyugtató technika a kutyáknál. De érdemes kideríteni, hogy nem orvosi ok áll a háttérben, mint egy allergia, bőrbetegség, bolhásság, bűzmirigy vagy egyéb probléma.

Bepisilés

Főként kölyök és hiperaktív állatoknál gyakori az üdvözlő és izgalmi pisi. Azonban, ha ez felnőtt korban is fenn marad annak lelki vagy neurológiai okai is lehetnek. De egyéb szervi okai is, például egy húgyúti fertőzés így ennek mindenképpen utána kell járni. Amennyiben eddig szobatiszta kutyánk el kezd bepisilni vagy nem úgy haladunk a szobatisztaságra neveléssel ahogy kellene, úgy keressük fel kedvencünkkel az állatorvost.

Árulkodó tekintet

A szorongást, félelmet, fájdalmat megváltozott aggódó, rettegő tekintet kíséri.

Kutya szeretgetése séta közben
Fontos, hogy tudjunk kommunikálni kutyánkkal

Különböző okai lehetnek annak, ha stresszes a kutya. A leggyakoribb okok

Trauma

Amennyiben kedvencünket korábban valami trauma érte, bántották, kidobták, eladták, esetleg meghalt a gazdája vagy a társa akkor lehetséges, hogy labilis lelkiállapotban marad hosszabb ideig.

Félelem

A félős állat aránytalan stresszként élheti meg a minden napos helyzeteket. Más állatokkal, emberekkel való találkozást. A hirtelen, hangos zajokat, az autózást és bármilyen olyan ingert, ami egy egészséges lelkiállapotú állatnak nem jelentene problémát.

Szeparációs szorongás

Napjaink kutya népbetegsége a szeparációs szorongás! Ami egyrészt életmódbeli és alkati kérdés, más részt nevelés kérdése.

Nem megfelelő nevelés

Amennyiben nem megfelelő módon nevelik a család kedvencét. Nem jól kommunikál a gazda vele akkor az állat egy idő után összezavarodik és nem tudja mit várnak tőle. Ez fokozottan igaz, ha ehhez egy negatív megerősítésen alapuló nevelés társul.

Feszült gazda, feszült kutya

Az ideges, feszült gazda érzelmeit is tükrözheti az állat viselkedése. Az ebek nagyon érzékenyek az emberek (főként a hozzájuk közel álló emberek) érzelmeire és átveszik azokat. Így, ha a gazdája folyamatosan feszült akkor négylábú társa is az lesz és ez nemcsak az ember egészségének árt.

Kevés mozgás

A kutyusoknak minden nap szükségük van sétára, mozgásra, tanulásra. Még akkor is, ha kertben vannak. Akkor is, ha nagy kertben vannak. A séta a vándorlás és falka élményt is megadja kedvenceinknek, arról nem is beszélve, hogy mennyi inger éri őket egy fél- egy órás séta során, ami otthon nem. Emellett igénylik a szellemi kihívásokat is.

Stressz kezelése kedvenceinknél

Nyilván ahhoz, hogy segíteni tudjunk kutyánknak fel kell ismerni a kiváltó okot, ami miatt szorong, rosszul érzi magát.

Trauma

Amennyiben trauma áll a viselkedése hátterében úgy próbáljuk az anyai, apai ösztöneinket félre tenni és nem agyonbabusgatni az állatot mikor éppen feszült lelki állapotban van. Maradjunk nyugodtak és próbáljuk meg őt is kizökkenteni a feszült lelki állapotából. És csak azután agyon szeretgetni mikor már megnyugodott. Így nem erősítünk rá a negatív érzelmeire. Érdemes lehet olyan szakember segítségét kérni, akinek van tapasztalata kutyák lelki rehabilitálásában.

Félelem

Nem mindegy, hogy idegrendszeri probléma áll a háttérben, trauma vagy nem megfelelő nevelés. Gyakran előfordul, hogy az állat egyszer megijed valamitől, például csúszós padlótól, egy hangos zajtól, egy nagyobb állattól, bármitől és a gazda akaratlanul ráerősítő erre a félelemre. Például, ha kutyánk egyszer elcsúszott a konyhakövön, lehetséges, hogy másodjára nem csúszna el, mert óvatosabb lenne és soha többé nem okozna neki gondot átmenni a konyhán, de a gazda magából kiindulva elkezdi vigasztalni a kutyát és óvni őt akárhányszor rálép a kőre. Ezzel mi emberek csak az együttérzésünket és szeretetünket akarjuk kifejezni, de az állat számára ezzel annyit mondunk: „A konyha veszélyes! Bármikor megsérülhetsz, ha bemész oda!” Azaz mi mondjuk azt a kutyánknak, hogy itt valódi veszély van. Miközben valójában nincs. Aztán nem érti a gazda miért fél a konyhakőtől…Ez kitűnő példa a nem megfelelő nevelésre. Ha komoly trauma áll a háttérben (például az állat előéletében történtek) vagy idegrendszeri probléma (nem megfelelő helyről, szaporítótól vett kölyök) akkor sokkal összetettebb problémáról van szó.

Szeparációs szorongás

A szeparációs szorongás egy igen összetett és gyakori probléma a mai kutyáknál. Főként a nem megfelelően lemozgatott ebekre jellemző. De oka lehet a gazdi lelki állapota vagy a nem megfelelő nevelés is. Amennyiben a mozgás és a pozitív megerősítésen alapuló kutyakiképzés nem segít akkor konzultáljunk profi kiképzővel.

Nem megfelelő nevelés okozta frusztráció

A kiképzés, tanítás során fontos, hogy megértsük kedvencünk testjeleit, kommunikációját. Egy nyelvet beszéljünk! És persze a fajtához, egyedhez illő módszert alkalmazzuk. Manapság már lehetőség van fajtára specifikálódott kiképzőt találni. Nem ugyanúgy nevelünk egy Rottweilert Rottweilert, mint egy Border Colliet vagy egy Uszkárt.

Gazda lelkiállapota

A feszült, frusztrált gazda nem tud magabiztos, nyugodt falkavezérként működni még, ha ezt meg is próbálja eljátszani. Lehet a kollégáit meg tudja téveszteni az irodában és ők elhiszik, hogy tudja mit csinál (még az is lehet, hogy az irodában tényleg tudja mit csinál), de a kutyája átlát rajta. És az álltok nem szívesen követnek egy olyan falkavezért, aki nem bízik magában. Ahogyan a farkasfalka sem követ egy bizonytalan falkavezért, mert az a falka életébe kerülhet. Ezért fontos, hogy megfelelő élethelyzetben és lelkiállapotban vegyünk magunkhoz új kutyát. Amennyiben úgy érezzük, hogy bennünk van a hiba úgy magunkon kell először dolgozni, hogy aztán az állattal együtt tudjunk dolgozni.

Kevés mozgás

Gyakori oka kedvenceink lelki- és viselkedési problémáinak a kevés mozgás. Próbáljunk olyan kutyát választani akiknek az energiaszintje és a személyisége passzol a miénkhez.

Amennyiben olyan érzésünk van, hogy valami nincs rendben kedvencünkkel akkor keressük fel vele az orvost, inkább menjünk el egyszer fölöslegesen, mint hogy ne menjünk el mikor szükség van rá. A frusztrációt ugyanúgy, mint nálunk csökkentheti a rendszeres mozgás, futás. Avagy a fáradt eb a boldog eb.

Kocogó és kutyája ülnek a füvön
A minden napos mozgás a legfontosabb a kiegyensúlyozott kutyaléthez

Irány Magyarország piacvezető kisállat eledel, és felszerelés webáruháza!

0 kommentek