Ír szetter

A fajta őseit valószínűleg Spanyol vadászok hozták magukkal Írországba még a 16. században. Ezek a spániel jellegű kutyák ezután ír fajtákkal kereszteződtek. A fajta kialakulása valószínűleg a XVIII. század elejére nyúlik vissza, nagy valószínűséggel ekorra már tudatos keresztezése folyt az ír vizispánielnek, springer spánielnek, valamint pointernek egy új vadászkutya fajta kialakításáért, kezdetben vörös-fehér színben tenyésztették.

Később Gordon szettereket is bevontak a tenyésztésbe ami időnként fekete jegyekkel születő kölykökhöz vezetett. De az első szabványok írásakor már kikötötték, hogy nem megengedettek a fekete jegyek. Első ismert tenyésztője Lord de Freyne 1793-tól foglalkozott a fajtával. Ekkoriban kizárólag vadászok használták, a kutya feladata a vad felkutatása és jelzése volt. A XIX. század végére már csak az egyszínű vöröset engedélyezték, kicsi fehér mellfolttal. Az első magyar feljegyzések a szetterekről 1857-től olvashatók a fennmaradt írott sajtókban. 1886-ban alakul meg hazájában, pontosabban Dublinban az Ír Vörös Szetter klub ami pontosan meghatározta a Vörös standardet. A Vörös és Vörös-fehér szetter ekkorra már teljesen önálló fajtákká váltak. A Vörös-Fehér példányok iránt azonban csökkent az érdeklődés a 19. század során. A fajta csupán a 20. században kezdték el újjáéleszteni és az Angol Kennel Klub sebezhető, de önálló fajtaként hivatkozik rá.

Eleven, kiegyensúlyozott, arányos felépítésű kutya. Jellegzetessége a rendkívül elegáns, megnyerő, kifinomult külső. A fej aránylag hosszú és keskeny. Szemből nézve a koponya némileg szélesebb, mint az arcorri rész. Határozott stop van a koponyatető és az arcorri rész között. A szemek sötétbarnák. A nyak elegendő hosszú és száraz, amely jól szögelt vállakba torkollik. Az elülső lábak erősek, egyenes csontúak, a mancsok kisméretűek, kerekek, jól párnázottak. Az ír szetter mellkasa mélyen bordázott, egészen hátra nyúlik. A far kissé széles, a hátulsó lábak szép ívűek, a csánkok egyenesek és a hátsó mancsok kicsik, tömöttek.
A füle közepes méretű, alacsonyan tűzött. A farok kissé a hát szintje alatt tűzött. A szőrszín ragyogó, amely az egészen a mahagónitól a legvilágosabb vörösig változhat, mint a gesztenye. A szőrzet meglehetősen sűrű a füleken, a mellkason, a szegyen és a faroktájékon. A fehér jel a fejen, a mancsokon, a mellkason megengedett. Kicsit másabb külleműek az amerikai és ausztrál tipusú szetterek. Vékonyabb felépítésűek, hosszabb szőrűek, „agarasabb” formájúak, mint európai társaik. Mára már ha megnézzük bármelyik típust, merőben eltérnek az eredeti, vadászatra szánt és tenyésztett szetterektől.

Nemes megjelenésű kutya. A kedves tekintetet csodálatos természetét tükrözi. Életvidámak, ám kissé önfejűek, de nagyon kiegyensúlyozottak, nem ideges természetűek. Játékra mindig kaphatóak, könnyen taníthatóak, okosak. Bár természetükre jellemző a makacsság és egy kis önfejűség, de ha szigorú és következetes nevelést kapnak, akkor nagyon jó családi kutya és társ válik belőle. Az agresszió nem jellemző rájuk, vannak esetek amikor kicsit félénkebb egy-egy egyed, de ez sem jellemző, inkább kíváncsiak és érdeklődőek. Egész lénye életvidámságot, pozitív szemléletet sugároz.

A tévhitekkel ellentétben, könnyen kezelhető fajta, ezért első kutyának is jó szívvel ajánlható. A két nem között sincs olyan markáns viselkedésbeli különbség, mint esetenként más fajtáknál. A kan is éppoly bújós tud lenni, mint amilyen kedves a szuka. Nyilván közöttük is vannak dominánsabb egyedek, más kutyákkal is jól kijönnek, inkább játékosak mintsem támadóak. A „jól nevelt” kutya fegyelmezett és kellemes társ, akivel gazdája nyugodtan megjelenhet bárhol, roppant intelligens, gazdájának megfelelni akaró fajta. Nevelése meglepően egyszerű és szükséges, hiszen számtalan olyan veszély elkerülhető általa, mely a kutya életét veszélyezteti. A stabilan behívható kutya például nyugodtan szabadon engedhető bárhol, hogy kedvére futkorásszon, mozogjon, nem kell folyamatosan pórázzal korlátok közé szorítani. Célszerű megtanítani neki egy parancs szót például 'fekszik' nagyon stabilan, hiszen egy hirtelen elfutó macska, nyúl, vagy egy felröppenő galamb, fácán, könnyen kizökkentheti nyugodtságából és az üldözés izgalmától füle botját sem mozgatja hívó szavunkra. Különösen érzékeny lelkivilágú, önérzetes fajta. Túlzott határozottságra, durvaságra könnyedén megsértődik. Az iskolákban oktatott alapengedelmességre is meglepően gyorsan megtanítható, sportban különösen agilityben jeleskedik.

Öntisztuló szőre van. Nem kell rendszeresen fürdetni, de negyed évente hasznos egy alapos kozmetika. Minden héten legalább egyszer egy alapos fésülést igényel a szőrzetük, hogy ne filcesedjen, csomósodjon. Amennyiben van lehetőségünk többször elvinni úsztatni, akkor is jól átázik, kiázik a szőre és szépen megtisztul. Minden mező vagy erdő látogatás után viszont alaposan ki kell fésülni, az esetleges bogáncsok vagy nem kívánatos élősködők miatt. Füleiket az erre (állatorvos ajánlásával) alkalmas fültisztító szerekkel lehet csak tisztítani, karmait rendszeresen vágni kell, ha nem kopik folyamatosan. Kanoknál a pisiléskor ágyéknál letörhet a szőr, ezért náluk az altesti lemosást rendszeresen el kell végezni. Az aljszőrzetet az erre alkalmas fésűvel rendszeresen el kell távolítani, így lesz „kabátja” szép vörös és csillogó. Fülek mögött és a mancsok között ajánlatos a megnőtt szőrt kiritkítani vagy levágni.

Nincs igazából jellemző betegségük. Alapvetően egészségesek. A közepes és nagytestű kutyáknál, így náluk is leggyakrabban előforduló örökletes kutya betegség a diszplázia (dysplasia). Azonban tünetei a korai felismerés esetén a megfelelő életmóddal, táplálással és kezeléssel enyhíthetők. Bár a szülők szűrve vannak, nem kizárt, hogy az arra hajlamos egyedeknél akár tartási, etetési hibából is kialakulhat. Gyakrabban előfordul az ételallergia, de a hipoallergén tápokkal vagy a nyers etetéssel ez jól orvosolható. Előfordul epilepszia, de ez nem jellemző. Progresszív retina atrófia ( PRA) tesztelése kötelező a tenyésztésnél, ezért ez a betegség már nem fordulhat elő. Idősebb korban fokozottan kell figyelni az evés utáni pihenésre, mivel mély mellkasúak, ebben a korban hajlamosabbak a gyomorcsavarodásra.

Ha ezen a fajtán gondolkodunk először ismerkedjünk meg vele, olvassunk róla sokat. Kérjük ki a tenyésztő véleményét, hogy az általunk biztosított élet és terület elegendő e ennek az energikus fajtának. Minden kutya vásárlásánál meg kell fontolni, hogy mi a jó az adott fajtának és hogyan tudunk vele harmonikusan együtt élni. Örökbefogadásnál, amennyiben idősebb egyedet készülünk befogadni, szintén figyelembe kell venni, hogy mit tudunk neki biztosítani. 1-2 hét elteltével befogadott kutyánk könnyen alkalmazkodik hozzánk és megtanulja a „szabályokat”. Ritkán fordulnak elő a menhelyeken, ezért ha örökbefogadásról beszélünk, az általában az előző gazdi megváltozott életkörülményeiből adódhat. Mindenről jól kérdezzük ki és beszélgessünk vele a kutyáról, ha lehet előtte többször látogassuk meg.

Kósáné Szász Andrea vagyok, kennelünket (Irishtown kennel) 2009-ben alapítottuk. Pici korom óta fanatikusan imádom a kutyákat, a fajta szeretete 1995-ben kezdődött, Kelly nevű kutyánkkal. Akkoriban még jártunk kisebb vadászatokra is vele, de amikor 2003-ban belecsöppentünk első show kutyánkkal (Garden Star’s Double Scotch”Rubens”) a kiállítások világába, azóta ezt a vonalat képviseljük. Célunk, egészséges és a standard-nek legjobban megfelelő egyedek tenyésztése, ezért tenyészetünkben kutyáink a fajtára jellemző betegségekre szűrtek, idegileg stabilak, erős csontozatúak, kedvesek, bájosak. Bár első sorban show vonalakat tenyésztünk, igyekszünk olyan gazdikat keresni kicsinyeinknek, akik a lehető legjobb életet tudják biztosítani egy ilyen kutyának, igényeiket ki tudják elégíteni, akár vadászatra, agilityre, terápiás kutyának vagy családi kedvencnek szeretnék. Kedves történetünk, hogy egy vadásztársunkkal elmentünk egy magaslesre, hogy onnan nézzünk szét. Egyszer csak halljuk, hogy valaki jön felfelé a magas les meredek fából készült lépcsőjén. Lenézve láttunk, hogy kutyánk jön felfelé. Csodálatra méltó bátorsággal jött fel gazdája után. Lefelé pedig ölben, mert az visszafelé már nem ment neki ami felfelé is bravúros volt.